Európa szerte bírálatot - és neves személyiségek felhördülését - váltja ki Magyarország és Lengyelország uniós költségvetéssel szembeni blokkoló magatartása, ami a koronavírus leküzdésére fordítható pénzeket is érinti. Többek közt Soros Györgyét is. A magyar származású amerikai befektető, aki vagyonából polgárjogi mozgalmakat, oktatási intézményeket és politikai projekteket támogat, a Project Syndicate” online-véleményformáló fórumon véleménycikkben fordult az EU-tagállamokhoz. Orbán (a szerk. megjegyzése: Magyarország miniszterelnöke) Magyarországon ravaszul kigondolt, lopáson alapuló rendszert épített ki, amelynek az a célja, hogy az ország utolsó ingét is ellopja” - állítja Soros.
Soros kommentárja Orbánt is válasz megírására bírta, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a miniszterelnök sajtóirodája. “Az új brüsszeli birodalomért vívott harc, illetve az ellene folytatott küzdelem még nem fejeződött be” - írja a magyar miniszterelnök. Majd így folytatja: “Úgy tűnik, hogy Brüsszel már elesett, de a nemzetállamok többsége még ellenáll.” Orbán szembeszáll azokkal a “birodalmi törekvésekkel”, amelyek mögött a “Soros-hálózatot” sejti.
Orbán megismétli összeesküvés elméleteit
Soros évek óta Orbán kiválasztott ellenségképe: a világszerte tevékenykedő Sorost a jobboldali politikus arra használja fel, hogy elhatárolódjon tőle és így profilírozza magát. Eközben Orbán újra és újra Soroshoz kapcsolódó összeesküvés- elméleteket terjesztett: mint például azt, hogy ő váltotta ki a 2015. évi menekültválságot. Mostani levelében ismételten olyan “Soros-hálózatról” ír Orbán, amelynek az a célja, hogy “a bevándorlás felgyorsításával etnikailag vegyes és multikulturális nyitott társadalmakat hozzon létre, felszámolja a nemzeti döntéshozatali rendszereket, és a nemzeteket a globalizált elit kezére adja” - állítja Magyarország kormányfője.
Magyarország és Lengyelország hetek óta blokkolja az Európai Unió költségvetésének elfogadását, amely magában foglalja a tagállamoknak a koronavírus leküzdésére adandó pénzeket is. Miért? Mert a pénzek kifizetése egy jogállamisági záradékkal van összekapcsolva. A jogállamisággal kapcsolatos kötelezettségek elutasításának eltérő motívumai vannak a két EU-tagállamban. Egyfelől belpolitikai megfontolások eredménye - például Lengyelországban konfliktus van a kormánypárton, a Jog és Igazságosság Párton (PiS)) belül, emellet a PiS által ellenőrzött alkotmánybíróság abortusz ellenes ítélete nyomán az országban 1989 óta a legnagyobb méretű tüntetések vannak.
“Magyar oligarchia”
Másfelől, Magyarországon a kormányfőnek nem sok személyes érdeke fűződik az igazságszolgáltatás szabad tevékenységéhez. Orbán megengedte, hogy közeli rokonai és barátai hasznot húzzanak az állami megbízásokból; és elakadtak azok a vizsgálatok, amelyeket az EU korrupció ellenes hatósága kezdeményezett Orbán veje ellen. Megfigyelők egy “magyar oligarchiáról” beszélnek, olyanról, amely ideológiailag tudatosan szembe helyezkedik a felvilágosodás értékeivel.
Soros mindenesetre cikkében tanácsot adott az EU tagállamainak, hogyan bánjanak Magyarországgal és Lengyelországgal. Soros azt gondolja, hogy az EU-nak meg kellene kerülni a két állam blokádját, olyan formán, hogy évente hosszabbítanák meg az aktuális költségvetést. Mivel már elfogadták a jogállamisághoz való kötöttséget, a két állam így elesne a nekik szánt támogatástól.
Von der Leyen: “nehezen képzelhető el”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán arra szólította fel Lengyelországot és Magyarországot, hogy változtassanak hozzáállásukon és legyenek kompromisszum készek. A jogállami mechanizmus “kiegyensúlyozott, arányos és szükséges” - mondta a német politikus. “Nehezen képzelhető el, hogy Európában bárkinek is kifogása lehetne ez ellen”.
Ha mégis, akkor az érintetteknek az Európai Bírósághoz ((EuGH) kellene fordulniuk - ahelyett, hogy blokkolnák az emberek millióinak - “a Lengyelországban és a Magyarországon élőknek is” - szánt koronavírus elleni segítséget. (Red) Die Presse, 2020.11.25.
.png)
