A lap képe a cikkhez - (c) imago/ZUMA Press (Hristo Rusev) |
Egyetlen országként Magyarországon létezik másféléve egy kormányzati tisztség a világ “valamennyi üldözött keresztényének” a védelmére. Szerényen indult: egy helyettes államtitkár és néhány millió euró. A stratégiának a visegrádi országok együttműködésének formájában hamarosan még nagyobb jelentőséget kell majd kapnia. Ezt budapesti kormányzati körökből tudta meg a Die Presse.
A koncepció a következő: a lerombolt közel-keleti iskolák, kórházak és templomok újjáépítése - és ezekről sokat beszélni. A pénzügyi keret szerény, de 2017-ben a “Magyarország segít” elnevezésű projekt céljára közel tíz millió eurót sikerült felhasználni – egy, a kurd-iraki Erbilben levő iskola felépítésétől kezdve 18 libanoni templom felújításáig. 2018-ban az új súlypont a nigériai Boko Haram iszlám milícia keresztény áldozatainak nyújtott segítség.
A budapesti kormány csaknem havi rendszerességgel hív meg Budapestre magas rangú egyházi vezetőket ezekből az országokból. Orbán Viktor miniszterelnök nem régen fogadta az aleppói melkita görög-ortodox közösség érsekét, Jean-Clement Jeanbartot. A menekültválság megoldására a “származási országában” nyújtandó EU-támogatás keretében így akar magának Magyarország egy szeletet kihasítani. Specifikusan a keresztényeket segíteni: ezáltal el lehet határolódni az EU iszlámbarátság miatt bírált menekültpolitikájától, és nevesíteni ezt hozzájárulásként az európai szolidaritáshoz. A cél, segíteni az embereknek, hogy ott maradhassanak, ahol élnek.
Az iraki- és a szíriai háború következtében drámai módon megfogyatkoztak a közel-keleti keresztény közösségek. Az egyiptomi koptok is szenvednek az iszlámisták megnövekedett elnyomása alatt. Magyarország megpróbál rokonszenv-pontokat szerezni az érintetteknél, azoknál is, akik menedékre leltek Európában.
Ez érezhető volt akkor is, amikor Azbej Tristan magyar helyettes államtitkár február elején látgatóban járt a grazi kopt vallási közösségnél (kb. 10 000 kopt él Ausztriában). Köszönetképpen a magyaroknak a kopt egyház tavaly októberben közép-európai püspöki székhelyévé avatta Budapestet. Bár a magyar kormány abban bízik, hogy ennek lesz hatása a nyilvánosságra, de a nemzetközi közvélemény mostanáig alig vett tudomást erről a politikáról. Belpolitikailag pedig bonyodalmak adódtak: “szemrehányásokat kapunk, hogy miért a távoli országoknak adunk segítséget, amikor itthon nagy szegénység van” - jelentette ki egy minisztériumi forrás.
“Visegrád segít”
A “Magyarország segít” projektet most hamarosan át szeretnék alakítani, a visegrádi országok közös segélyezési programjává. “Visegrád segít” lenne az új elnevezése, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is részt venne az együttműködésben. A program ezáltal talán jobban észrevehető lenne, és belpolitikailag is kevesebb támadási felületet kínálna.
A minisztérium adatai szerint elsőként a lengyelekkel indul el egy kétoldalú együttműködés. Októberig szeretnék elérni, hogy alakot ölthessen a ‘Visegrád segít”-program. “Középtávon Ausztriával és Horvátországgal is szeretnénk együttműködni” - mondják Budapesten.
(Die Presse, nyomtatásban 2018.02.24.)
Fordította: dr. Gonda László