Nyáron rajtol az új „szuper” befektetés…

...vagy mégis jobb lenne az aranyat megvenni?

 
2019. Máj. 8. 09:06

Nyáron rajtol az új „szuper” befektetés…

...vagy mégis jobb lenne az aranyat megvenni?

2019. május 8., Szerda 09:06

Egy hír nyomában

Figyelem!

Május 28, 16 óra:  a Trend FM rádió sugározza a Díványbeszélgetésből készült műsort! A beszélgetést  vezeti: Érczfalvi András  szerkesztő – műsorvezető, beszélgető társai  János Zsolt nemzetközi pénzügyi elemző, és Iványi Ildikó pénzügyi tervező.  

 

Határon innen és túl az államkötvények kibocsátása a befektetést keresők számára mindig fontos hír. Az alábbiakban a szervuszausztria.hu szakértőkkel beszélget a legújabb információkról.  A kiindulási pont: vajon tényleg olyan jó befektetés-e a Nemzeti Kötvény néven június 3-ától forgalomba kerülő új lakossági állampapír.

Beszélgetőpartnerünk:

Iványi Ildikó : pénzügyi tervező, egy nemzetközi tanácsadó cégcsoport tagja,

aki rendszeresen  szervez nyilvános fórumokat. az ilyen és ehhez hasonló gazdasági kérésekről

János Zsolt MAS: a Határon átnyúló pénzügyek rovat állandó szerzője, pénzügyi tervező, nemzetközi ismertségű szakértő, az egy ideje rendszeresen megtartott "díványbeszélgetések" és gazdasági fórumok  előadója.

Szervuszausztria:  Június 3-án kerül forgalomba Nemzeti Kötvény néven az új lakossági állampapír, amely az ötödik év végére 6 százalékos kamatot hoz, ráadásul a 15 százalékos kamatadót sem  kell kifizetni utána.  Ez jónak tűnik?

Iványi Ildikó: Fontos körülmény, hogy az új állampapírban nincs szó inflációról. A befektető számára ugyanis egyfajta kockázatot jelent, ha a futamidő alatt lényegesen emelkedne az infláció. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ez normális jelenség, hiszen az állampapírok általában fix kamatozású eszközök.

János Zsolt: Hitelt felvenni, fix kamattal és a minél hosszabb futamidővel az államok számára alapjában ideális megoldás, de ha lehet a visszafizetendő értéket el is inflálni.
Vagyis: ebből az látható, hogy a kérdést „menyire jó egy befektetés?“ mindig két oldalról kell megvilágítani. A két szempont: Kinek jó? A mai kibocsátónak vagy  a hitelt adónak? 

Szervuszausztria:  A 2008-as válság és az azt követő pénzpiaci intézkedések arra késztették az embereket, hogy otthon vagy csak a bankszámlán  tartsák a megtakarításaikat. Ez a banki rendszerrel szemben kialakult bizonytalanságot tükrözte. A jelenlegi 0.9 százalékos magyarországi jegybanki alapkamat  kimagasló az Európai Unióban, ám ezzel együtt sem  vonzó egy lakossági befektetőnek. Ma a kötvény-  és az államkötvény piacon  is kevés az olyan  befektetés, amellyel  3 százalék feletti kamatot lehet elérni. Ehhez képest a június 3-án rajtoló szuperpapír a prémium kategóriába tartozik. Így van ez?

Iványi Ildikó: A kormányzatnak nem titkolt szándéka az, hogy a lakosságnál felhalmozott nagy mennyiségű készpénzt valamilyen formában visszapumpálja a gazdaságba. Erre lehet  megoldás  a Nemzeti Kötvény, amelynek már kézzel fogható és kiszámítható kamata van.  Az Államadósság Kezelő Központ szerint az a cél, hogy 2023-ra közel megduplázzák az államkötvény állományt - hatezer milliárd forintról tizenegyezer milliárd forintra. Azt valószínűsítik, hogy évente 800-1000 milliárd forintot tudnak mozgósítani, így a készpénzállomány jelentős részét vissza tudnák pumpálni a gazdaságba.

János Zsolt: Ez azért is fontos, mert a lakossági likviditásból finanszírozott kötvényeket nem kell olyan drágán megvenni, mint amilyen feltételeket a nemzetközi piacok szabnak.  A 2008/2009-ben elég nagy értékekben kibocsátott kötvények most és 2020-ban járnak le. Ezeket törleszteni kell. Mivel az állam nem rendelkezik az ehhez szükséges likviditással, ezért az új kötvényekből befolyó összeg egy része az átfinanszírozást szolgálja.

A június 3-től jegyezhető  Nemzeti Kötvény vonzereje, hogy az első fél évben 3,5 százalékos kamatot fizet, amit az első év végére 4 százalékra egészítenek ki. Ezt követően a kamat évente 50 bázisponttal, fél százalékkal emelkedik, így az ötödik esztendő végére hat százalék lesz. A lejárati időn belüli  visszaváltás is kedvezőbb lesz, mint a többi forgalmazott államkötvény esetében.

Iványi Ildikó: Június 3-tól minden újonnan megvásárolt államkötvény kamatadó mentes lesz, így a 15 százalék  adót  már nem kell kifizetni a hozam után. Ez az intézkedés a többi államkötvényre is igaz lesz. 

Szervuszausztria: És az arany? Nem jobb mégis aranyat vásárolni?

János Zsolt: További érdekesség, hogy az elég magaskamatokkal államkötvényeket kibocsátó államok a befolyó összegeket nem újra államkötvényekbe fektetik be, hanem gyakran - mint aktuálisan több CEE ország-, aranyat vásárolnak viszonylag nagy mennyiségben. Vagyis: a lakosságnak az államkötvényt kínálják, maguk viszont  a befolyt  pénzeket máshova fektetik be… el lehet ezen gondolkodni.

Főleg pénzértékek esetében mindig elég lényeges kérdés a fent már említett infláció. Tárgyértékek általában az inflációt azzal védik ki szinte „automatikusan“ , hogy a növekvő infláció emeli az árat, bármilyen értéknövelés vagy eredmény nélkül. Egy részvénytársaságnál lehet például 5% az osztalék, emellett az árfolyam növekedés az infláció függvényében pluszban mozog. Persze csökkenhet is.

Iványi Ildikó: Az aranyról nagyon hosszú időre kivetítve érdemes beszélni. A központi bankok 2011-ig a növekvő árfolyamok mellett főleg eladtak aranyat, azóta azonban csökken az árfolyam és a nemzeti, valamint a központi bankok is  főleg aranyat vásárolnak. Nem spekulációból, és ebből a privát befektető is tanulhat…

János Zsolt: Az inflációt a tárgyértékek azért tudják jobban kivédeni, mint a pénzértékek, mert korlátozott a mennyiség. Ez így van ingatlannál, részvényeknél, aranynál, stb…Eddig szinte“ normális" volt, hogy évente a nagy arany bányász vállalatok átlagban nyolc olyan új helyet találtak, ahonnan kb. ötmillió uncia aranyat lehetett kitermelni… 2010 óta évente átlagban már csak 1-1,5-öt találtak, 2017 óta egyet sem! Ezt sokan nem tudják! Ma egy tonna föld egy gramm aranyat tartalmaz…. ritkán, esetleg Dél-Afrikában még tíz grammot, de ez is már legalább 4000 méter mélyben. 2020-ban érhetjük el az arany „PEAK“ szintet: ez azt jelenti, hogy azután folyamatosan csökken a kitermelt mennyiség …

Iványi Ildikó: Visszatérve az államkötvényre, ezeket szintén a  bankok, a lakás takarékpénztárak   és a kincstár fogják  értékesíteni. Ha a befektetők költségérzékenyek, akkor érdemes erről is jobban tájékozódni. Jelenleg a Magyar Kincstárnál  lehet költségmentesen  letéti számlát nyitni.

Az ügyfeleknek mindig a céljaiknak, a kockázati profiljuknak és az anyagi lehetőségeinek megfelelően kellene összeállítaniuk a portfóliókat és nem folyamatosan túlsúlyozni valami olyan termék irányában, amelyiket éppen valamelyik marketing akció fényezi A tisztánlátást segíti a befektetési szakértő: ő olyan információkkal tudja ellátni az ügyfeleket, amelyek a döntésben segítenek, és egy tudatosabb döntési pozícióba helyezik az ügyfelet.

A május 21-i díványbeszélgetés egyik célja az ilyen információk közvetítése.

A következő „díványbeszélgetés“ a TREND FM rádió adásában is elhangzik majd

Fontosnak tartom, hogy a befektetések kockázatairól is beszéljünk az ügyfelekkel, mert az ő vagyonukról van szó. Mindig érdemes nyíltan szólni arról,  hogy a szóbanforgó megtakarítási forma mennyibe kerül majd nekik, és hogy ez a költség milyen mértékben fogja befolyásolni azt az eredményt, amit ő elvár az adott befektetéstől.

 

 

Iványi Ildikó egy internetes felületen- itt -   összegezi  azokat a szakértői véleményeket, amelyeket fontosnak tart. Kilenc éve tart rendszeresen ügyféltalálkozókat, ahol nemzetközi pénzügyi elemzőknek (most János Zsoltnak) és befektetési alapkezelők portfólió menedzsereinek tehetik fel kérdéseiket az érdeklődők.  Fontosnak tartja az azonnali tájékoztatást az aktuális piaci helyzetről, a felmerülő aktuális kérdésekről, és arról is, ha olyan szabályok jelennek meg a pénzpiacon, amelyek hatással vannak   a szolgáltató és az ügyfél viszonyára.

 

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl