 |
| fotó: WZ |
Indokként mindkét esetben a két projekt nem kellő hatékonyságát jelölik meg. Kétségtelen, hogy mindkét esetben voltak ellenvélemények, ám az is tény, hogy a 2017 júliusi indulás óta 12 600 vállalkozás jelezte: igényt tart a munkahely teremtés ellentételeként beígért kedvezményekre. Az adatok szerint erre 64 ezer új munkahely szolgáltatott okot: a Kern-kormány rendelete a bérköltségek ötven százalékos csökkentését - illetve a befizetések felének visszatérítését helyezte kilátásba cserében a munkahely teremtésért. A program 2023-ig két milliárd euró pluszkiadást eredményezett volna a költségvetésnek. Bár az időközben ellenzékbe szorult szociáldemokraták hevesen bírálják az új kormány intézkedését, a Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) vezetője ésszerűnek tartja a kedvezmény megvonását. Mint mondja, a konjunktúra miatt a cégek amúgyis rászorulnak új munkatársak alkalmazására, vagyis ilyen ösztönzésre nincs szükség. Az ellenvéleményt hangoztatók, az alig fél éve életbelépett rendelkezés fenntartását szorgalmazok a jogbiztonság fontosságát is hangsúlyozzák.
A hasonló sorsra jutott "Húszezres akció", amely Kern kormányának egyik fontos és látványos projektje volt. Bár december 31-ig az akció keretében már 1500 ötvenen felüli, hosszabb ideje munkát kereső jutott álláshoz, a projekt teljes gőzzel 2018-tól indult volna, s végső soron húszezer érintett számára jelentett volna kereső tevékenységet. Az új kormány egyik első intézkedése nyomán 2017 december 31-től már nem nyújtható be e projektre hivatkozó - vagyis egy-egy ötven éven felüli munkába állítása fejében anyagi előnyre, adó vagy járulékcsökkentésre igényt tartó - pályázat. Kétségtelen, hogy a munkaerőpiacon a helyzet most Ausztriában jobb a vártnál: decemberben 5,9 százalékkal kevesebben kerestek munkát (számokban: 443 448 személy). Vagyis a statisztika nem indokolja a költségvetésből támogatott munkahelyteremtést - igaz, az érintetteken, jelen esetben az ötven éven felüli hosszabb ideje eredménytelenül munkát keresőkön ez nem segít.
,
.png)
