Az osztrák törvény eddig – 2013 óta – csak azt tette lehetővé, hogy az egynemű párok egyikük természetes gyermekét (a másik fél mostohagyermekeként) közösen adoptálhassák, pedig az ilyen élettársi kapcsolatban élők közül igen sokan szerettek volna igazi családdá alakulva idegen gyermeket nevelni. A tilalomra vonatkozó törvényt az alkotmánybíróság most több szempontból is elfogadhatatlannak minősítette: sérti például az emberi jogok európai egyezményét. Ez ugyan nem tartalmaz kifejezett utalást az adoptálásra, azt azonban előírja, hogy amennyiben létezik az örökbefogadásra vonatkozó nemzeti törvény, annak egyenjogúságot kell biztosítania és nem tartalmazhat diszkriminatív megkülönböztetést. Az alkotmánybíróság döntése meghozatalakor azt is mérlegelte,/ hogy a tilalom figyelmen kívül hagyta a családi élethez való jogot.

A szélsőjobboldali Szabadságpártot leszámítva valamennyi párt üdvözölte a döntést. A kereszténydemokrata Néppárthoz tartozó igazságügyi miniszter jelezte, hogy a döntést az előírt határidőn belül – december 31-ig – törvénybe iktatják. A párt elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy az ÖVP ennek ellenére továbbra is a hagyományos családmodellt forszírozza.

A döntéssel Ausztria különös helyzetbe került: Európában – az egy Portugália kivételével – minden országban, ahol engedélyezett az egynemű párok számára az idegen gyermek adoptálása, egyúttal polgári házasságkötésüket is törvény biztosítja. Fordított helyzet létezik: Németországban és Szlovéniában a házasságkötés ugyan engedélyezett, de a teljes örökbefogadás nem. Németországban van kiskapu: az egyik fél örökbe fogad egy gyermeket, aki ezzel a másik fél számára mostohagyermek lesz, így szabad az út a teljes adoptálásához.