Magyarország pórázon vezeti a tudományokat

 
2019. Feb. 17. 10:56

Magyarország pórázon vezeti a tudományokat

2019. február 17., Vasárnap 10:56

Kathrin Lauer, a bécsi Wiener Zeitung budapesti tudósítója terjedelmes tudósításban számolt be a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása elleni tiltakozásról. Az újságíró érintett akadémikusokat is megszólaltat. A lap fotót közöl e legutóbbi tüntetésről. 

A WZ képe a cikkhez az MTA előtti tüntetésen készült - (C) afp/Kisbenedek

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletre méltó budapesti épülete előtt az ősz hajú Nagy Dénes Lajos terjedelmes című angol nyelvű könyvet tart a magasba - A megdermedt megoldások Mössbauer-spektroszkópiáját. A még ma is aktív 74 éves magfizikus Vértes Attilával közösen írt művét 1990-ben adta ki az Akadémiai Kiadó. Most ezt a könyvkiadót, csakúgy, mint az Akadémiát a bezárás fenyegeti. Ez ellen tiltakozik Nagy a hasonlóan gondolkodók társaival együtt. 

Orbán Viktor nemzeti-konzervatív miniszterelnök kormánya ugyanis az 1825-ben alapított intézmény teljes átalakításáról hozott döntést - és már le is csapott. Január óta az Akadémia már csak az 5000 alkalmazott fizetését kapja meg. A 46 intézet működtetésére és a kutatásokra - amelyek tevékenységi köre a mezőgazdaság, a filozófia, a gazdaság, a társadalomtudományok és valamennyi természettudományi ág - már nem kapnak pénzügyi eszközöket. Az intézeteknek ezekre évente pályázniuk kell egy újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnál. amely a pénzt osztja.

A probléma egyrészt az, hogy többé már nem a tudósok, hanem a politikusok döntenek a kutatásokról. “Veszélybe kerül a kutatás autonómiája” - mondja Nagy. Ezen kívül az akadémiai intézetek olyan más intézetekkel versenyeznek, amelyek már amúgy is rendelkeznek elkülönített pénzforrásokkal- legyenek ezek állami vagy magán források.

A bírálók szerint ezzel a tudományos életben ajtót nyitottak a kegyencrendszernek.  Arra számítanak, hogy ezáltal az Orbánhoz hű intézetek hozzájutnak azokhoz az állami pénzekhez, amelyeket eddig a komoly tudományos intézetek számára különítettek el. Ezen a területen a legfiatalabb pénzre szomjas új intézmény “ A Magyarságkutató Intézet”, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) támogatásával jött létre, és egy szélsőségesen nacionalista irányvonal létrejöttét vetíti előre. Kásler Miklós, EMMI-t vezető miniszter szívügye ugyanis annak a tudományosan bizonyított ténynek a megcáfolása, amely szerint a magyarok eredete megegyezik a finnekével, és ehelyett a messzi, távoli Keleten kell keresni az eredetet - ez néhány szélsőjobboldali kedvelt témája. Az intézet vezetőjének nem egy történészt, hanem egy jogászt és, Horváth-Lugossy Gábort, egy korábbi államigazgatási alkalmazottat neveztek ki.

“Le akarják cserélni az elitet” - mondta nemrégiben Szűcs Gábor Zoltán politológus, akadémiai docens külföldi tudósítókkal folytatott beszélgetés alkalmával, és ebben egyetért kollégájával, Start Tamás történésszel. “Valószínű, hogy a magyar kormány orosz parancsra cselekszik, mert az Akadémiát Oroszországban is az államnak rendelték alá” - egészítette ki Stark. Munkajogi akadályok miatt azonban nem fenyeget az összes akadémiai alkalmazott elbocsátása, mivel valamennyinek - főleg a már régóta alkalmazotti státuszban levőknek - határozatlan idejű munkaszerződése van. Stark mégis azzal számol, hogy a személyzet 30 százalékát el fogják bocsátani - elsősorban a fiatalokat.

Még a kormányhoz hű Professzorok Batthyányi Köre is veszélyeztetve érzi magát, elsősorban a bizonytalanná váló finanszírozás miatt. Azt javasolta az innováció- miniszternek, hogy az akadémiai pénzek elosztására hozzon létre egy alapítványt. Hogy ez létrejön-e majd, az ma még teljesen bizonytalan. Az Akadémia Lovász László vezette elnöksége kedden akart dönteni arról, hogy elfogadják-e az új pályáztatási rendszert vagy a pályázatok visszatartásával bojkottálják-e azt. Egy internetes felmérés szerint állítólag az alkalmazottak 90 százaléka a bojkott mellett van.

Alapjaiban megrázkódtatva

A Nagyhoz hasonló magfizikusok úgy látják, hogy az új akadémiai koncepció alapjaiban rendíti meg a szakterületüket. “ Az általuk folytatott kutatások nagyon sok időt, éveket vesznek igénybe, és hosszú távra biztosított finanszírozásra van szükségük. Manapság mindez nem működik nemzetközi együttműködés nélkül. Palkovics miniszter szemmel láthatóan nem érti ezt meg. “Végülis csak egy mérnök”. Nagy és kollégái az anyag legbelsőbb tulajdonságait kutatják. Gammasugarakat bocsátanak át különféle anyagokon, hogy megállapítsák, miként viselkednek az atomok, a molekulák és a mikroorganizmusok. Az eredmények mind a gépek fejlesztésében, mind a gyógyszergyártásban hasznosak lehetnek. Ennek érdekében több más berendezés közt Budapesten rendelkezésükre áll egy kutatási reaktor, de gyakran kell Hamburgba vagy Grenoble-ba utazniuk, hogy az ottani kutatási óriásberendezéseket használják. “Külső forrásokból most még rendelkezésünkre áll a pénz az utazásokra, de nem tudjuk, hogy ez így marad-e” - mondja Nagy kollégája, Tegze Miklós. (Wiener Zeitung, 2019.02.12)

Fordította: dr. Gonda László

 

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl