Orbán Viktor magyar miniszterelnök már egy hónappal ezelőtt világossá tette, hogy a budapesti kormány nem fogja könnyedén tudomásul venni az Ausztriában dolgozó magyarok gyermekei részére adott családi pótlékok csökkentését. Balog Zoltán szociálisügyi minisztere, ezt erősítette meg: ha ez a magyar szempontból “barátságtalan lépés” bekövetkezne, az ellenlépéseket vonna maga után. Konkrétan megváltozhatna a Magyarországon működő osztrák bankok számára a "viszonylag kedvező környezet” - mondta Balog az ORF-rádióban.
A két leginkább érintett bank, a Raiffeisen Bank International és az Erste Bank megkeresésünkre nem adott választ. A hazai kormány azonnal visszautasította ezt a fenyegetést. Ugyanakkor rossz emlékeket ébreszt. Végülis az Orbán-kormány az elmúlt években gyakran hozott olyan törvényeket, amelyek leginkább az osztrák vállalkozókat érintették hátrányosan. Különösen a bankok álltak a középpontban. 2010-ben jelentős bankadót vetettek ki a bankok mérlegfőösszegére. Emellett 2014-ben Orbán arra kötelezte a bankokat, hogy egy számukra kedvezőtlen átváltási árfolyamon forintosítsák a svájci frankban fennálló hiteleket.
1,4 milliárd euró veszteség
A következmény az lett, hogy a hazai (osztrák) bankok számára egykor vonzó magyar piac feneketlen gazdasági zsákká változott. Ezért kellett az Erste Banknak és a RBI-nek egyenként közel 700 millió eurós veszteséget elszenvednie. Ennek a helyzetnek 2015-ben Andreas Treichlnek, az Erste Csoport elnökének ügyes húzása vetett véget. Üzletet kötött Orbánnal. A magyar állam és a londoni székhelyű EBRD Kelet-Európai Bankja egyaránt 15-15 százalékos résztulajdont vásárolt az Erste magyarországi leányvállalatából. Ellentételezésként csökkentették a bankadót. 2015-ben az Erste még 46,2 millió euró bankadót fizetett, 2016-ban ez csupán közel 19,4 millió euró volt. A Raiffeisen esetében 40 millió euróról 17,3 millió euróra csökkent az adókötelezettség.
Kiegészítésként Magyarország és az EBRD közösen aláírtak egy emlékeztetőt, amelyben a magyar kormány vállalta, hogy fenntartja a “stabil és előre jól átlátható keretfeltételeket”. “Azon az állásponton vagyunk, hogy ez valamennyi fél számára előnyös. Valamint nagyon alaposan figyeljük a magyarországi helyzetet” - válaszolták megkeresésre az EBRD-nél, ahol éppen a hét kezdetén közölték: alaposan meg kell vizsgálni a lakóházak kényszerárverezésére vonatkozó szabályozás Magyarországon tervezett szigorítását. A bankadó újabb emelése így minden bizonnyal ugyanígy felháborodást váltana ki Londonban.
Ilyenformán a magyar kormány kijelentései sokkal keményebbnek tűnhetnek, mint amilyen hatást végül majd elérhetnek. Ez az orbáni gazdaságpolitika eddigi képéhez is jól illene - állítja David Hauner, a Bank of Amerika Közép- és Kelet-Európai részlegének vezető közgazdásza. Ugyan is téves az a nyugati vélekedés, hogy Orbán a külföldi befektetők nemzeti-populista ellensége lenne. “Egyetlen más ágazatot sem vágtak annyira erősen vissza, mint a pénzügyit” - mondta Hauner a Pressének. Konkrétan négy ágazat volt az, amelyben a magyar miniszterelnök szándéka szerint magyar vállalatoknak vissza kellene szerezniük a fölényt: a pénzügyi szektorban, az energia-és környezetvédelmi szektorban, a kiskereskedelemben és a médiában.
Szerencsétlen módon ezek éppen azok az ágazatok, amelyekben a hazai (osztrák) bankok, hulladék feldolgozók és kereskedelmi láncok érintettek.
 |
|
((c)APA/AFP/Kisbenedek K. Attila) |
Magyarország mint adóparadicsom
Ezzel szemben a gazdaság egyéb ágazataiban Orbán minden módon körül udvarolja a külföldi befektetőket. Az exportágazatban már eddig is számos nemzetközi nagyvállalat de facto mentesült az adó alól. Az év elején ráadásul a miniszterelnök bejelentette, hogy mostantól kezdve valamennyi vállalkozó adóelőírása csak a nyereség kilenc százaléka lesz. Ezzel Magyarország az EU új adóparadicsomává válik.
Ez hat. Amíg a kassza stimmel, addig a nemzetközi befektetők nem hagyják magukat megijeszteni a kormány protekcionista, nemzeti retorikája által. Elsősorban a német autóipar vonul fokozottabban Magyarországra. Az Audi már is a második legjelentősebb vállalat Magyarországon. A Mercedes a következő években egy milliárd eurót szándékozik egy újabb üzem létesítésébe fektetni.
(“Die Presse”, nyomtatásban: 2017.03.23.)
Fordította: dr. Gonda László
.png)
