Mi van tulajdonképpen a bitcoin-láz hátterében? teszi fel a kérdés János Zsolt, akitől viszont egyre több ügyfele érdeklődik: vajon a bitcoin tényleges deviza?
Éppenséggel bármit be lehet árazni - kezdi magyarázatát a szakértő. Ha a kereslet nagyobb lesz mint amennyit az érintett áruból elő lehet állítani, akkor emelkedik az ár. A jelenlegi fejlemények alapja a blokklánc technológia, amelyet leegyszerűsítve nevezhetünk programozó-nyelvnek. Ez a technológia különösen azoknak a probléma állításoknak a szempontjából érdekes, amelyek összefüggnek a biztonsággal, átláthatósággal, a nyomon követhetőséggel. Bizonyos körülmények között ezeket a tulajdonságokat várják el fizetési rendszerünktől.
Az új technológia különlegessége a felhő-megoldás. A számítási műveletet nem egy számítógép adja, hanem a világ számos felhőben tárolt számítógépe. Az úgynevezett bányászás - a számolás, amelynek eredményeképpen a fizetés nem klasszikus pénzben, hanem coinban történik - az a problémamegoldás, amely azután pénzre váltható... . E megoldások (coinok) értéke egyrészt a számítási teljesítmény energiaköltségeiből, másrészt egy bizonyos, az utóbbi időben spekulációs céllal felsrófolt piaci értékből tevődik össze. Ha a blokklánc technológia előbb létezett volna, Bill Gates feltehetően a Windows programokat ezzel állította volna elő.
Látható tehát, hogy alapjában véve nem klasszikus pénznemről, hanem technikai megoldásról van szó. Mivel azonban e technikai megoldás a fizetőeszközökkel szemben támasztott lényeges tulajdonságokat hordozza, megszületett az ötlet, hogy e technikai megoldás szolgáljon csereszközként. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy nem igazi valutáról van szó! A felhő-közösség terjesztette el ezt a hamis nézetet, amit azután a sajtó egyszerűen átvett. Az árak nem azért emelkedtek, mert e technikai megoldás olyan kifinomult, hogy alkalmazói mindenáron ezt akarták, hanem mert pusztán spekulációs okokból nőtt a kereslet. Nincs más magyarázat, mint a bitcoin iránt nyerészkedési vágyból felfokozott kereslet. Már ma is elavult, túl drága, és újabb megoldásokkal összevetve kevéssé hatékony...A mai autókat nem szoktuk összehasonlítani az 1920-as év járműveivel.
Ez a megközelítés segít megérteni, hogy miért értelmetlen a nemzeti bankoktól és felügyelő hatóságoktól követelni a problémamegoldási szabályozást: a programozó nyelvből eredő technikai megoldások nem tartoznak az ő illetékességi körükbe. Az applikációk programozását például nem a pénzpiaci felügyelőség szabályozza.
A blokklánc technológia alapján tehát beprogramoznak egy problémamegoldást. Az eredmény, a megoldások kapnak egy nevet. Az okostelefonoknál ezek az applikációk. Az elnevezések annak függvényében különböznek, hogy milyen problémákra számolják ki az eredményt: bitcoin, ether vagy ripple - e nevek jelölik manapság - igaz, hamisan - az "új pénznemet".
Bármilyen árúval lehet kereskedni, ettől azonban az árú még nem pénznem. A közösség azonban dönthet úgy, hogy bármilyen árút elfogad fizetőeszközként. Egy baráti kör megegyezhet abban, hogy a fázós lábnak megoldást jelentő zoknit elfogadja fizetőeszközként...
Halljuk, hogy mintegy 1400 különböző kriptoeszköz létezik. és ez a szám tovább fog nőni, hiszen a blokkláncban minden problémaállítás új megoldásával új token keletkezik. vagyis 1400 technikai megoldás létezik, és folyamatosan állítanak elő újakat, mert egyre több vállalat tekinti ezt az új technikai fejleményt megoldásnak napi problémáira.
Vajon a bankokat veszélyezteti ez az új technika?
A pénzügyi ágazat egyik üzletága a fizetési forgalom lebonyolítása. Nemcsak egyazon régióban, hanem globálisan is. Hozzászoktunk, hogy ez működik, de eltart 3-4 napig. Ez az idő különösen a bankoknak nem kizárólag hátrány, hiszen eközben is dolgozhatnak a pénzzel. A művelet technikailag bankon kívül a blokklánccal alig néhány percet vesz igénybe. Ez persze a pénzügyi világnak veszteség. Kérdés, hogy aztán ennek az árát más üzletágak fizetik-e meg. A régi struktúrák mindenképpen megváltoznak.
Ugyanakkor e technológiát már a pénzügyi világ is alkalmazza. Ennek következtében az innováció saját struktúrájukat javítja és így legalább nem veszítenek ügyfelet - ha már a fedezeti összegek csökkennek is. Sok más ágazat is alkalmazza a blokkláncot különböző problémaállításokra. Így a minap a Kodak az előtte álló aktuális kihívásra a blokkláncban talált megoldást, csakúgy mint egy italgyártó illetve egy az orvostechnikai vállalat, vagy több, a telekkönyv nyilvántartással nehezen boldoguló település - és a sor folytatható. A vállalatok nem a spekuláció révén az egekig hajszolt megoldásokat választják, hanem vagy a kedvezőbbeket alkalmazzák, vagy egészen új saját tokent fejlesztenek. Így csak idő kérdése, mikor normalizálódnak az árak.
A Kodak bejelentése, miszerint blokkláncot alkalmat, egészen egyértelműen mutatja,, milyen problémák ideális megoldása várható e technikától. A fotósok harcolnak a szerzői jogokért és azért, hogy ezek révén bevételhez jussanak. A blokklánc alapján létesített adatbank mindent átláthatóvá és biztonságossá tesz. Ha valaki egy ilyen adatbankból használ vagy tovább ad képet, akkor minden ilyen mozgás egyértelműen felismerhető, az elszámolás pedig automatikus és ezzel biztos.
Vagyis: a blokklánc velünk marad! E technológia, amely ma még teljesen ismeretlen megoldásokat hoz, sok mindent megváltoztat majd - ahogyan az Apple IPhone-ja az új applikációkkal milliókhoz nyitott utat. A "coinok" a felhajtás jelenlegi szakasza után ismét visszakerülnek a "normális" szintre, és közülük csak az marad meg, amely valódi problémák megoldására alkalmas. Sok új coin jön majd létre, amely résztvesz a fizetési áramlatban is. Kapcsolódásukat a rendes, fiat pénzügyi rendszerhez világosan szabályozzák majd. Végezetül János Zsolt felhívja a figyelmet: a ma spekulációs céllal felfújt kripto megoldás hagyományos értelemben nem befektetési forma!A lényeg, hogy a kripto megoldásoknak csak addig van értékük, amíg valaki a piacon ezt az értéket elfogadja. ha nincs ilyen, akkor nincs értéke. Ez részvényeknél és aranynál egészen más , ott mindig van egy érték.
Ha érdeklődik a gazdasági témák iránt, vegyen részt a Gazdasági Fórumokon, amelyek előadója honlapunk pénzügyi szakértője. János Zsolt legközelebb Budapesten tart előadást. Részletes információ:
2018. január 24. (szerda) 18.30
HELYSZÍN: Ádám Villa - Budapest, Városligeti fasor 35a (térkép)
RÉSZVÉTELI DÍJ:
Szolgáltatási csomaggal nem rendelkezők számára
a rendezvényen való részvétel díja 7000 Ft + ÁFA / fő.
Jelentkezés és további részletek ( egyebek között a későbbi Gazdasági Fórumok időpontjáról) itt: