Hol rejtőznek a következő válságok indítékai?

János Zsolt veszélyekről és lehetőségekről

 
2018. Szept. 19. 08:24

Hol rejtőznek a következő válságok indítékai?

János Zsolt veszélyekről és lehetőségekről

2018. szeptember 19., Szerda 08:24

Damoklész kardjaként lebeg felettünk - határon innen és túl, hiszen ez világjelenség - a pénzügyi válság, amelyről 2008 óta már van pontos elképzelésünk. A szervuszausztria.hu pénzügyi szakértője nem véletlenül foglalkozik ezzel a témával - az alábbiakban közreadjuk János Zsolt ezzel kapcsolatos gondolatait, megjegyezve, hogy bővebben és élőben is kaphat információt az olvasó. A hagyományos Gazdasági Fórumot legközelebb Budapesten tartják, szeptember 26-án,, a Láng Művelődési Központban (1139 Budapest, Rozsnyai utca 3), János Zsolt közreműködésével. Jelentkezni lehet az ildiko@ivanyiildiko.hu linken -illetve tekintsék meg a mellékelt videót. 

Válság után válság előtt vagyunk: tíz évvel az amerikai Lehman Brothers befektetési bank csődje és a pénzügyi rendszer majdnem-összeomlása után egyre több a Kassandra-jelzés, hogy a világgazdaságot újabb szerencsétlenség fenyegeti. Elsősorban, tisztán felismerhető, hogy bár a pénzpiacról érkező első jelzések után az érintettek mindent másképpen akartak csinálni, túl sok változás mégsem történt. Különösen Európában nem!

Hiszen ha nőnek a kamatok, fokozottan visszatérhetnek a jegybankok által  sok olcsó pénzzel megtámogatott problémák. A korábbi változásoknál nagyobb mértékben válhatnak időszerűvé például a digitalizálással összefüggő problémák. A rendszerváltás tehát minimum két lényeges szempontból lenne szükséges. Ahogyan a korábbi ipari forradalmaknál is, a változást véghez vivő első nemzedékeket erősen érinti a társadalmi átalakulás. Ez korábbi tapasztalatok alapján 20-25 évet vesz igénybe és még most is ebben a szakaszban tartunk. A közvetlen következmény a populisták megválasztása, akik a régi szép időket ígérik  az automatizálástól frusztrált, fenyegetett és függő vidéki és kisvárosi embereknek. Trump kiemelkedő példája ennek a fejleménynek. Túlnyomórészt az úgynevezett kékgallérosokról van szó.

Korábban is haszonélvezők voltak azok a következő nemzedékek, amelyek a változásokkal  együtt nőttek fel, megtanultak együtt élni az új alkalmazásokkal és technológiákkal és új utakat találtak. Pontosan ez történt Henry Ford életében, amikor az elektromosság és a belső égésű motor érkeztével eltűntek teljes iparágak, amelyek a hintókra, kocsikra és lovakra alapoztak. Ford azonban az újításokat új összefüggésbe helyezte és olyan ágazatot hozott létre, amely a korábbinál sokkal több állást és foglalkozást teremtett.

A mostani következő nemzedék az eladósodás korábban soha nem létezett problémájával kerül szembe! Az ultra-laza pénzügyi politika bírálói egyre hangosabbak. A jegybankok maguk is nyugtalanok már. "Mi okozhatja a következő válságot? Gyanítom, hogy az ingatlanpiac lesz az " - figyelmeztetnek az Európai Központi Bank legfelsőbb pénzügyi őrei - és magam is ezen a véleményen vagyok - teszi hozzá János Zsolt,- miközben a feltörekvő országokból is fenyeget némi zűrzavar. Ott ugyanis minden figyelmeztetés ellenére veszélyes méretet öltött az idegen valutában jegyzett adósság.

Egy kis visszatekintés

Sok pénzügyi szakértő emlékezetében még élénken él, milyen gyorsan terjedt át újabb és újabb területekre a 2018.09.14.-én bekövetkezett Lehman-csőd. A hétköznapi polgár fel sem fogta a pénzügyi cunami méretét - ami a tényleges hullámokkal összehasonlítva több ezer méteres volt. "2008. szeptember 15-ét senki nem fogja elfelejteni. Nehéz leírni, mi történt akkor". A bankok iránti bizalomvesztés száguldó sebességgel terjedt át más vállalatokra. "A nyugati országokban olyan ütemben esett vissza az ipari termelés, mint 1929-ben a Fekete Péntek után".

A páciens még ma sem mondható teljesen gyógyultnak, miután a nagy jegybankok terjedelmes kötvénykibocsátásokkal és kamatcsökkentésekkel újra lábra állították a pénzügyi rendszert. Európa bankjai az éveken át tartó gazdasági pangás örökségeként még mindig rossz hitelek óriási halmazát vonszolják magukkal Az EKB bankfelügyeletének adatai szerint egyedül az euró-övezet intézményeiben az első negyedév végén 688 billió euró volt ez a volumen. Ez nemcsak a hitelnyújtást fékezi - egyúttal csökkenti a bankok ellenálló képességét egy újabb gazdasági összeomlás esetén. Az amerikai bankokkal ellentétben Európa nincs felkészülve a következő válságra. A pénzpolitikai válságintézkedések mellékhatásai egyre jobban felszínre törnek.

Vegyük például az ingatlanpiacot. Az éveken át tartó mini kamatok miatt a lakások ára sok helyen az egekbe szökött. Csaknem minden régióban látszik már a túlárazás. Egyre több európai városban hiánycikk a megfizethető lakás. Az EKB becslése szerint már 2017-ben 15-30 százalékos volt a túlárazás a városokban.

fotó: Sergii Figurnyi / stock.adobe.com

A múltban sok válság kiindulópontja volt az ingatlanpiac. Az okok kézenfekvőek: hiszen ezen a területen a problémát sokszor megelőzi a túlzott eladósodás. Ez még nagybankokat is megdönthet és szükséghelyzetbe hozhat egész államokat, amelyek kénytelenek kimenteni a pénzintézeteket, hiszen ezek relevánsak a pénzügyi rendszerrel.

 

Feltörekvő államok adósság-üzemmódban

 

Sok feltörekvő országban ugyancsak pattanásig feszült a helyzet. Az elmúlt években magas dolláradósságot halmoztak fel. Az alacsony kamat hosszú időn át vonzóvá tette számukra a valutahitelt. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint ez utóbbi volumene a pénzügyi válság óta több mint duplájára nőtt. 2018 első negyedévében az újonnan iparosodott országokban a kint lévő valutahitelek volumene 3,7 billió dollárt tett ki. Ez egy év alatt kereken 9 százalékos növekedés.  A probléma egyre nő, ahogy az Egyesült Államokban emelkedik a kamatszint. Ez ugyanis a befektetők számára vonzóbbá teszi, és ezáltal felértékeli a dollárt. A következmény: a feltörekvő országokból tőkét vonnak ki, mert arra sürgős szükségük van. És a feltörekvő országok számára egyre nehezebb lesz visszafizetni tartozásaikat. Argentína, Dél-Afrika és Törökország a legveszélyeztetettebb nagyok közé tartozik. Emellett van még sok kisebb, saját devizával rendelkező ország az Európai Unión belül is.

Aggodalommal kell tekintenünk Kínára is. A magas magánadósság szint és az ingatlanpiaci ár-lufi vegyüléke kirobbanthatja a következő nagy válságot.

Az izgalmas kérdés: "Hol borul a dominó, amely a Lehman-Bankhoz hasonló válságindító lehet?" A Kínai Népköztársaság pénzügyi rendszerének nagyobb földrengése mindenesetre nem csak Ázsiát rázza majd meg. Ehhez Kína, az Amerika utáni második legnagyobb gazdasági hatalom már túl erősen beágyazódott a nemzetközi értékteremtési láncolatba.  "Egy válság Kínában hatalmas kilengéseket okozhat a világpiacon ".

E háttérrel Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi politikája nagy robbanóerőt rejt. Sokakban erősödik a nézet, hogy az amerikai elnöknek Kína gyengítése még a globális pénzügyi rendszer veszélyeztetése árán is fontosabb.  Kína vezető hatalmi pozícióra törését nem lehet megakadályozni, de az amerikai elnök körei láthatóan abban hisznek, hogy Kína gyengítésével legalábbis le lehet lassítani. Valahogy a mottó szerint - "ha te többet veszítesz, mint én, akkor én vagyok a győztes".  

 

A dereguláció és az árnyékbankok kockázatai

 

Egyes szakértők úgy látják, a bankrendszer deregulációja ugyancsak kaput nyit a következő válságnak. A Lehman utáni években a nemzetközi felügyelő hatóságok sok kiskaput lezártak és a hitelintézeteket szigorú tőke előírásokkal tették lényegesen robusztusabbá. Időközben mindennapossá váltak a stressz tesztek, amelyekkel a bankok ellenálló képességét vizsgálták szimulált válsághelyzetekben.  Ezt egészíti ki egy új minőség: az euró-övezetben ugyanis már nem az egyes országok kérik számon bankjaiktól az előírásokat, hanem 2014 ősze óta az EKB. 

Sok szakértő véleménye szerint e lépéseknek köszönhetően a bankok ma válság esetén kevésbé fogékonyak egymás megfertőzésére. Ennek ellenére az Egyesült Államokban hamarosan fordulhat a széljárás. Ott ugyanis a Trump- kormány megbízta a szakembereket, vizsgálják meg, hogyan lehetne visszavenni azokat a bankszabályozási intézkedéseket, amelyeket 2008, a pénzügyi rendszer csaknem-összeomlása után vezettek be.  E megfontolások visszakövetéséhez meg kell értenünk egyes konzervatív erők fentebb már említett magatartását. Ugyanis pusztán közgazdasági szempontból e lépéseknek semmi értelmük.

Sajnos az elmúlt években a klasszikus intézményeken kívül nagyon sok árnyékbank - egész rendszer - létesült. Ezek egy része még korántsem szabályozott. Európában ez a szektor, beleértve fedezeti és pénzpiaci alapokat, alternatív befektetési alapokat és különleges tőzsdei kereskedőket, 2017-ben az egész pénzügyi rendszerben kereken 40 százalékos részesedést ért el. Időközben Európában 42,3 milliárd euró volumenű vagyon forog a bankokon túli hitel - és pénzügyi ügyletek révén.  E szektorról szórványos az információ, ezért nehezen mérhető fel az is, mekkora kockázatot jelent.

Összefoglalva elmondható, hogy már csak a meglévő rendszer egyes kockázatai is jókora kihívást jelentenek. Szó sincs arról, hogy ne történne semmi a kockázatok legalább részleges fékezésére. Azt azonban csak később.... ki tudja mikor .. látjuk majd, vajon elég gyorsak lehetünk-e, és rendelkezésünkre áll-e minden szükséges eszköz.

Ne feledjék: Gazdasági Fórum szeptember 26-án 18.30-kor a Láng Művelődési központban. Jelentkezni lehet Iványi Ildikónál. ildiko@ivanyiildiko.hu

 

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl