A tőzsdekrach prófétáinak mindig nagyobb közönsége van, mint a józan, tárgyilagos elemzőknek. Külön fejezetet érdemelne, hogy miért ilyen vonzóak az összeomlás szcenáriói…
Mindennél fontosabb azonban az a kérdés, mennyire vagyunk felvértezve, illetve immunisak a piacok bármely fejleményére? A kapzsiság és a pánik egyformán rossz kísérője a pénzügyi döntéseknek – állapítja meg János Zsolt.
Tisztában kell lennünk azzal, hogy a piacok működéséhez mindig két csoportra van szükség. A vevőre, aki meg van győződve arról, hogy az árak emelkedni fognak, és az eladóra, aki árzuhanást vár, vagy szüksége van a pénzre. Csak ha mindketten rendelkezésre állnak, akkor jöhet az árképzés. Ha nincs vevő, akkor az ár az eget ostromolja… vagyis az az ideális, ha mindkettő létezik.
A sajtó és a hirdetések útján mindketten lehetőleg a legtöbbekhez igyekeznek eljuttatni a meggyőződésüket, hogy ezáltal a piacot a számukra megfelelő irányba mozdítsák.
Ha e mozgás lefelé mutat, mint az utóbbi időben, annak számos oka fellelhető: a gyengülő konjunktúra jelei, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, a Brexit és az olaszországi kormányválság. A piaci rettegés barométere azonnal beindul. A vDax volatilitás indexe 27,17-re emelkedett
És most mi a helyzet? Politikailag alig jobb. Ráadásul itt van még az új vírus, és a részvénypiacok buzgón emelkednek. A vDax a 2020.01.17-i mélypont után valamivel 3,3 fölött áll.
Vajon ez azt jelenti, hogy a piacokon minden rendben van? Vagy éppenséggel küszöbön a krach? 2020-ban jön a részvénypiacokon a nagy showdown?
Az egyedül megfelelő és őszinte válasz ezekre a kérdésekre: nem tudom. És senki más sem tudja.
Mégis, az év elején újra és újra előjönnek a jóslatok. Vajon érnek ezek valamit? Igen, ha Önnek is van saját véleménye. Akkor ezeket összevetheti és tovább gondolkodhat róluk, és ezzel kielégítheti a tőzsde bizonytalan világában való eligazodás utáni vágyát.
A részvénytőzsde összeomlásával való riogatás hatalmas üzlet, és mindig konjunktúrája van. Minél drámaibb a jóslat, annál nagyobb a figyelem. A piac törvénye: az árképzés nem lineáris folyamat. Vannak túlzások felfelé (ekkor beszélünk lufikról), ahogyan lefelé is (ekkor pedig krachokról). Egy napon jönnek - jogosan vagy ok nélkül - az árfolyamzuhanások és a hisztéria. Csak azt nem tudja senki, úgy őszintén, hogy mikor.
Mi a legnagyobb kockázat egy tőzsdei krach esetén? A kapkodó, késői és egyetlen stratégiához sem igazított döntés.
A történelem azt mutatja: nem maga a tőzsdei krach okozza a magánbefektetők hatalmas tőkeveszteségeit. Hanem az emberek magatartása.
Tőkéjének védelmezésére az egyik módszer, ha a befektető saját maga felkészül a válságra.
Azok a befektetők, akik világos stratégia nélkül követik spontán érzelmeiket és az árfolyam hanyatlásakor pánikból reagálnak, és eladnak, elmulasztják a visszatérést.
Jó lehetőség a felkészülés az esetleges ellenszélre. Amikor ugyanis történik valami, akkor már késő. Akkor már nem cselekedhetünk, csak reagálhatunk… Olyan érzelmek irányítanak, mint az ijedtség és a pánik. Mivel nagyonis sok minden játszódik le fejben, érdemes szembesülni a szemléletmóddal.
Érdemes tanulmányozni a múlt túlzásait.
Már akkor is józanabbul reagálunk a következő lehetséges zavarra, ha egyszerűen csak ismerjük a korábbi folyamatokat.
Aki foglalkozik a múlttal, az jobb képet kap a jelenről. Ebben az esetben megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett válságok (többnyire az árfolyamzuhanások) lényegesen gyakoribbak, mint ahogy gondolnánk. Ezért beszélek túlzásokról. Pozitívról és negatívról. A pozitívokat egyszerűen csak elrejtjük, és nem tekintjük zavarnak.
A folyamatok meglepő párhuzamokat mutatnak. Ezzel a tudással az ember nem hagyja magát olyan könnyen megtéveszteni a lármától és a pániktól.
Van néhány szempont, ami segíthet:
- Hogyan alakult tulajdonképpen az árfolyam?
- Mennyi ideig tartott, amíg a veszteségek ténylegesen kompenzálódtak?
- Milyen félelmek keletkeztek?
- Mi vált ténylegesen valóra a jóslatokból?
Össze is foglalhatnám az egészet, de a megértéshez döntő az érintett saját munkája.
Emellett számos könyv ad kitűnő áttekintést. Ilyenek: Mániák, pánikok, összeomlások; A világ pénzügyi válságainak története; A pénzügyi válságok kis története.
János Zsolt MAS természetesen nem éri be a helyzet feltárásával, az általános tanácsokkal, tippjei sokkal konkrétabbak. Ezeket következő cikkünkben ismertetjük – addig is ugyanerről a témáról élőszóban és bővebben hallhatnak a következő díványbeszélgetésen. Időpont és helyszín: március 10. 18.30-tól, Caffe Molinari. Jelentkezés: ildiko@ivanyiildiko.hu