A lap képe a cikkhez. Fotó: reuters/Nenov

Az európai politika teljes mértékben belenyugodott abba, hogy Orbán Viktor továbbra is megmaradjon a kontinens iszlám térségből származó menekültek elleni fő szószolójának. Csak gyenge politikai tiltakozás érkezett .... évértékelő beszédére, amelyben, mint már korábban számtalanszor, “Brüsszelt” és Soros György filantrópot azzal vádolta, hogy muszlim menekültekkel akarják elárasztani Nyugat-Európát. Egyedül Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter követelte, hogy zárják ki Magyarországot az Európai Unióból, és “diktátornak” nevezte Orbánt. Az ehhez hasonló szemrehányások lepattannak,  Jean-Claude Junker, az  EU-Bizottság elnöke Brüsszelben már 2015-ben  egy alkalommal “Itt jön a diktátor!” felkiáltással  ölelte át  a jobboldali, nacionalista, magyar miniszterelnököt. A Budapesten kormányzók szemszögéből pedig egyáltalán nem kell komolyan venni a szociáldemokrata Asselbornt.

Vissza a kétharmados többséghez

Ezzel szemben Orbán komolyan veszi azt a kérdést, hogy az április 8-i parlamenti választásokon pártja, a Fidesz ismét elérje a  kétharmados többséget, amelyet 2014-ben hajszállal elveszített. Erre a többségre Orbánnak pedig nagy szüksége van a következő nagyszabású tervéhez, a törvénycsomaghoz, amellyel cselekvésképtelenné akarja tenni azokat a menekülteket segítő szervezeteket. A “Stop Soros” -nak nevezett törvénycsomagról a vita már megkezdődött - de a törvényről majd csak a választások után szavaznak.  Akkor miért is kell erről már most vitázni? Azért, hogy ezt a témát felhasználják a választási kampányban. Jól mutatja, milyen fontos volt Orbánnak ez az időzítés milyen, hogy a törvénytervezetet sietősen, tele elütési hibákkal hozták nyilvánosságra - ahogy ezt  Index.hu internetes hírportál felfedezte.  

A “Stop Soros” törvény következményeként a segélyszervezetek csak akkor támogathatnák a menekülteket, ha a belügyminisztériumtól erre engedélyt kaptak.  Külföldről származó adománybevételeikre 25 százalékos adót vetnének ki. A menekülteket segítők nem léphetnének határvidékre.  A menekülteknek segítséget nyújtó külföldieket ki lehetne utasítani az országból. A tervezet ellen több mint 250 emberjogi szervezet tiltakozott egy közös levélben.

Az erről az oldalról érkező bírálat segíti Orbánt abban, hogy idegen hatalmak áldozatának tüntesse fel magát. Mindig mestere volt annak, hogy ő határozza meg a témát, amelyről vita folyik az országban. A félelem az állítólag fenyegető menekültlavinától sok magyart összekapcsol, Orbán ellenfelei közül is sokakat. 

A magyar fiatalok egyértelműen EU-pártiak, de demokráciaszkpetikusak

Bár az EU a legfontosabb súrlódási felület, amelyen Orbán szabadságharcosként mutatkozik be, durva támadásai során mégis gondosan megválogatja a szavait. A vasárnap elhangzott beszédében egyetlen alkalommal sem említette az “EU”-t, helyette négy alkalommal hozta szóba “Brüsszelt” és mindig negatív összefüggésben. “Soros”-t 13 alkalommal említette. “Európa” és az "európai” 29 alkalommal hangzott el, és mindig pozitív tartalommal. Ennek okát már egy ideje megfejtették a magyar újságírók: nagyon sok magyar számára pozitívan hangzik az “EU”, míg “Brüsszel” inkább negatív csengésű. Az EU-barométer 2017 márciusi közvélemény-kutatása szerint még mindig a magyarok 48 százaléka támogatja Magyarország EU-tagságát - egyébként egy százalékkal többen mint a megelőző évben. Sőt, egy 2017-ben készült Bertelsmann közvélemény-kutatás szerint a 16-24 év közötti korosztály 79 százaléka EU-párti. Ezzel korosztályukban a németek mögött a második helyen állnak, és megelőzik az osztrák kortársaikat. A közvélemény-kutatás kiterjedt a lengyel, a cseh és a szlovák fiatalokra is. Ugyanezen közvélemény-kutatás alkalmával a demokráciára vonatkozó kérdéskörben Magyarország az utolsó helyen állt: csak a megkérdezettek 48 százaléka tartotta a legjobb kormányzási formának a demokráciát.

Az EU igen, a demokrácia nem? Orbán nem törekszik kilépni az EU-ból. Ellenkezőleg. Meg akarja hódítani az EU-t. Erről árulkodik budapesti beszéde is. Azzal büszkélkedett, hogy egyre több elismerést kap Európában: állítólag mögötte áll Ausztria, a bajor CSU, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Horvátország is. És, amint reméli, hamarosan Silvio Berlusconi is az olasz kormány élén. “Hamarosan győzünk” - örvendezett Orbán.

Wiener Zeitung, 2018.02.20

Fordította: dr. Gonda László