Kép a cikkhez:
“Orbán takarodj!”: a hét végén ismét több tízezer ember tüntetett a miniszterelnök ellen. - (c) reuters (Bernadett Szabo) |
A Jobbik Nagy-Magyarországos zászlói lengnek az anarchista csillagos lobogók, illetve az európai uniós zászlók mellett: a hét végén szokatlan egységben vonult fel több tízezer, különböző ellenzéki pártokhoz tartozó ember Budapest belvárosában, hogy tiltakozzon Orbán Viktor miniszterelnök április 8-án tartott parlamenti választáson elért választási győzelme ellen.
Mások ezek a tüntetések mint a korábbi kormányellenes megmozdulások: nem csak azért, mert most sokkal többen ember vesznek részt rajtuk. Türelmetlenséget is lehet észlelni - eltökéltséget, hogy nem fogadják el a választások eredményét. Április 14-án közel 100 000 ember vonult keresztül a városon, és most ismét: végeláthatatlanul áramlott a tömeg a sugárúton a parlamenttől az Astoria Szállóhoz, majd onnan az Erzsébet hídhoz, a Szabad sajtó útjára.
Város kontra vidék
“Azt akarjuk, hogy Orbán menjen” - mondja Holczer István aki a választáskor feleségével, Évával együtt a zöld LMP-re szavazott. A mellettük álló pár is azt szeretné, hogy Orbán visszalépjen. Mindketten a Jobbikra szavaztak, arra a pártra, amely korábban szélsőjobboldalon állt - és még jelenleg is meglehetősen jobboldali. “Orbán takarodj!” - csatlakozik a két pár hirtelen a skandáló tömeghez, olyan hangerővel és olyan váratlanul, hogy a riporter majdnem kiejti kezéből a tollat.
Miért kell Orbánnak mennie? “Mert ártalmas!” Hogyan kellene távoznia? “Azt nem tudjuk.” Kinek kellene helyette kormányoznia? “Ezt sem tudjuk. Éppen ez a probléma.” - mondja Holczer Éva. A számos kispártból álló ellenzék nem tud megegyezni egymással. Akkor mi a teendő? “Azt nem tudjuk - csak tiltakozni tudunk. És reméljük, hogy majd csak történik valami.”
Kasza Árpád egy kispártra, a Párbeszédre szavazott, amely a szocialistákkal szövetségben vett részt a választáson. Ő egy belső palotaforradalomban bízik: ha az utca nyomása elég nagy lesz ahhoz, hogy a kormányzó párt fokozatosa inkább tehernek tekintse Orbánt semmint előnynek, akkor “elegendő lesz egy feljelentés az államügyészségen ahhoz, hogy korrupció miatt bíróság elé lehessen állítani őt.”
Közben a tűntetésen kezdődnek a beszédek. Nem a pártokból ismert arcok szónokolnak, itt a civil társadalom irányít: diákvezérek, aktivisták. “Mi vagyunk a többség” - hallatszik ismétlődően, mintha nem a kormányzó Fidesz kapott volna 48 százalékot, s szerzett ezzel relatív többséget, miközben a legerősebb ellenzéki erő a Jobbik is egyértelműen 20 százalék alatt maradt. “ Nem engedjük meg, hogy elcsalják a választásokat” - skandálja a tömeg. A tiltakozók számára Orbán “csak” 48 százalékot kapott: a többség ellene szavazott. Követelik a “nem demokratikus” választási törvény megváltoztatását és új választásokat.
2014-ben Orbán csupán 43 százalékkal szerezte meg a kétharmados többséget. Ez alkalommal az új választási törvény miatt ehhez 48 százalékra volt szüksége. A korábbi választási törvény szerint most még jobb eredményt érhetett volna el.
Budapest azonban a baloldalra szavazott, nagyobb arányban, mint eddig bármikor. A fővárosban a választások előtt biztosra vették, hogy a parlamenti választások ezúttal meggyengítik Orbánt. Másképpen történt: a miniszterelnök földcsuszamlásszerű győzelmet ért el. Óriási a megdöbbenés. A budapesti Orbán-ellenők a facebookon uszítanak a vidéki “birkák” ellen, akik a kormányra szavaztak. A vidék a város ellen: Magyarországon ez az ellentét mindig nagyobb volt, mint másutt. Ezúttal azonban úgy tűnik, mintha Budapestnek nem lenne kedve ahhoz, hogy érvényesülni hagyja a vidéken élő többség akaratát. Orbán elvesztette Budapestet, ez egyértelmű. Nem úgy látszik, hogy bármikor is visszaszerezhetné magának a fővárost. Ez tartós problémát okozhat a számára.
Amikor május 8-án összeül az új parlament, a budapestiek ismét tüntetni akarnak majd. “Ez a kormány nem lesz képes kitölteni az egész választási ciklust” - állítja a liberális Momentum Párthoz tartozó Fekete-Győr András. A választásokon a párt alig közelítette meg a három százalékot. A tiltakozások ötlete különben nem az ellenzéki pártoktól származik, hanem egy diáktól. Egyes civil társadalmi szervezők máris “forradalomról” beszélnek.
Összefoglalva:
“Mi vagyunk a többség!” jelszóval ismét több tízezren tüntetnek Budapesten Orbán Viktor kormánya és megszorító médiapolitikája ellen. Már az előző héten is volt egy tűntetés ugyanezzel a mottóval. A következő tűntetés május 8-án lesz, amikor első alkalommal ül össze az új Országgyűlés.
Fordította: Dr. Gonda László