Ez jó indok volt a munkamegbeszélésre Magyarország jobboldali populista kormányfőjével, Orbán Viktorral. Híresztelések szerint az orosz állami konszern, a Rosszatom által a Magyar Paksi Atomerőműben építendő két atomerőműblokk témája állt a megbeszélés középpontjában. A tervezet meglehetősen vitatott. A 12 milliárd euróra becsült költségek 80 százalékát orosz állami bankok által biztosított hitelekből fedezik. Ezzel Magyarország jelentős függőségi viszonyba kerül Moszkvával.
Erről egy 2014 elején Putyinnál tett látogatás után Orbán egyedül döntött. Egy ekkora méretű, messzemenően átláthatatlan beruházásnál szakértők a korrupciós kockázatot is óriásinak tarják. A Kreml ura legutóbb februárban járt hivatalos látogatáson Magyarországon. Miután az EU-Bizottság kizárólag versenyjogi szempontokból megvizsgálta a helyzetet, márciusban szabad utat adott. Azóta Putyin az építkezés gyors elkezdését sürgeti.
Elszigetelődés
 |
| A lap képe a cikkhez - Fotó: reuters/László Balogh |
Ezzel egyidejűleg Orbán láthatóan távolodik az EU-s partnerektől. A Nyugat- és Észak-Európába irányuló 2015-ös menekült áradat óta Orbán mindig a bezárkózásról beszélt, és terroristáknak bélyegezte a menekülteket. Magáévá tette a szélsőjobboldaliak összeesküvés elméleteit is, amelyek szerint a menekülthullámot a Soros György zsidó származású amerikai milliárdoshoz hasonló „spekulánsok” szerveznék, hogy lerombolják az európai népek „keresztény és nemzeti önazonosságát”.
A vezető európai politikusok most maguk is távolságot tartanak. Előző héten Emmanuel Macron francia államelnök Christian Kern szövetségi kancellárral, valamint a cseh és a szlovák kormányfőkkel találkozott Salzburgban. Ezután továbbutazott Romániába és Bulgáriába. Magyarországot és a hasonlóan populista módon kormányzott Lengyelországot demonstratív módon elkerülte.
Gajus Scheltema, Hollandia távozó budapesti nagykövete egy interjúban nemrégiben nyíltan kimondta azt, amit néhány EU-s kollégája titokban hasonló módon gondol. „Itt mindenki folyamatosan az ellenséget keresi” – mondta az ellenzéki hetilapnak, a 168 órának. A globalizáció vesztesei, akik „egy extrém, fanatikus vallásosság felé fordulnak” és terroristákká vállnak, azok „ugyanazon elvek szerint alkotnak ellenségképet, mint a magyar kormány”.
Diplomáciai jégkorszak
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter erre dühösen „meghatározatlan időtartamra” haza rendelte Hollandiából a magyar nagykövetet. Lemondta a távozó holland nagykövet rutinszerű külügyminisztériumi búcsúlátogatásának időpontját. „Reméljük, hogy gyorsan haza utazik” – tajtékzott Szijjártó. Bert Koenders holland külügyminiszter részben elhatárolódott a nagykövetétől. A Szijjártóval folytatott telefonbeszélgetésben kijelentette, hogy nem fogadható el a magyar kormány és a terroristák összehasonlítása. A hágai kormány azonban ezzel együtt aggódik az olyan magyarországi fejlemények miatt, mint amilyen a jogállamiság leépítése vagy az új, megszorító NGO-s törvény. „Azokat joggal bírálhatta a nagykövet” – mondta Koenders. (Gregor Mayer Budapestről, 2017.08.28.)
Fordította: dr. Gonda László
.png)
