Munkavállaló és az őt alkalmazó cég számára egyaránt fontosak a béren kívüli juttatások. A   Magyarországon cafeteria néven létező konstrukciót újra kell gondolni, mivel 2017-től változások léptek életbe. Fontos tudni, hogy az ilyen juttatások milyen pluszköltséget jelentenek a vállalkozásoknak, illetve mi adható ezen a címen.

Feodor Rita adótanácsadó a magyarországi helyzetről szólva hangsúlyozza, hogy 2017-től a cafateria elemek közül kikerült az egészségpénztári, és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés. A tisztán kockázati biztosítást lehet cafeteria elemként adni, ám adómentesség csak a mostani minimálbér 30 százalékára (38 500 Ft-ra) vonatkozik. Az efölötti rész adóköteles. Ez azt is jelenti, hogy ha valaki a biztosítótól kártérítést kap, az is ilyen arányban adómentes.

Tény - teszi hozzá Feodor Rita, hogy cafeteriát nem minden cég ad a dolgozóinak, ám béren kívüli juttatást nem csak a munkavállalóknak lehet nyújtani.

János Zsolt  az ausztriai gyakorlatot fűzi ehhez hozzá: ott a cafeteria kifejezés ismeretlen, egyszerűen béren kívüli juttatás az elnevezés, és  adómentessége évi 300 euróra vonatkozik személyenként.  Viszont a korlátozás nem olyan szűk,  mint Magyarországon, szinte minden kockázati termék beletartozhat - baleseti - élet - stb. minden fajta biztosítás.

Az ilyen juttatás lehetőség a cégnek, hogy kedvezményt nyújtson a munkatársaknak, egyben pedig optimalizálja költségeit. A munkatársnak viszont azt jelenti, hogy olyasmit kap, ami nem ma azonnal érték, hanem kockázati biztosítás, vagy valamilyen más, csak  később kifizetésre kerülő termék.

Ez kritikus helyzet, hiszen munkaadó és munkavállaló szempontjai eltérőek. Ha nem jól készítik elő a cégen belül, akkor a munkatárs úgy éli meg, hogy elvettek valamit, amit ő nem erre használna fel. Ideális tehát közösen kialakítani a megoldásként szolgáló terméket, úgy, hogy az  mindkét félnek megfeleljen, mert ha nem így van, akkor inflálódik a termék - mondja János Zsolt. Feodor Rita úgy véli, egy jóléti társadalomban ezt könnyebb megvalósítani, inkább értékelhető, hogy  a munkatárs  majd húsz év múlva megkapja egyben, amit a cég számára évről évre eltett.

Közös nevezőre hozni a feleket

János Zsolt, aki pénzügyi tervezőként számos esetben vesz részt  közös megegyezés kimunkálásban, tapasztalatai alapján két szakértő bevonását tartja célravezetőnek.  Az adótanácsadó/könyvelő az egyik, aki a cégvezetés számára a másik oldal által is elfogadható megoldást képes kidolgozni - sok esetben a számokból kimutatva a rentabilitást. Emellett egy másik, független pénzügyi szakember az, aki el tudja fogadtatni az ötletet, illetve a cafeteria elemeit  az érintett alkalmazottakkal.  János Zsolt szerint a nehézségek és módosítások ellenére ez a béren kívüli juttatási forma mindenképpen fennmarad, mert jó konstrukció esetén közös érdeket szolgál. Persze ő azt is megjegyzi, hogy például a magyar munkavállaló, aki Ausztriában dolgozik kevés megértést tanúsít a jövő építése iránt, inkább a napi sikert részesítené előnyben. Viszont a cég számára fontos lehet, hogy így kösse magához a munkaerőt.

Érdemes külföldi biztosítóhoz fordulni?

Magyarországi székhelyű vállalkozások számára fontos kérdés, vajon  köthetnek-e  külföldön biztosítást. Feodor Rita határozott válasza: igen, eszközölhetnek ilyen célra kifizetéseket, ezeket le is vonhatják az adóalapjukból. Kockázati biztosítás esetén a cég  a kedvezményezett.

János Zsolt viszont arra figyelmeztet, hogy a külföldi biztosítóknál létezik a biztosítási adó, amely a regionális, a cég székhelye szerinti országonként eltérő  kockázati feláron túl még hozzájön a díjhoz. Ez az adóelem alaposan megdrágíthatja az ügyletet. E témában sem árt szakértővel tanácskozni - teszi hozzá a pénzügyi tervező -, mert nagy kérdés, hol létezik egyáltalán a megfelelő termék, amely fedi a kockázatot. Az sem mellékes, hol megfelelőbb az alapdíj - lehet akár tizennégyszeres különbség is, vagyis nem érdemes eleve elakadni az adó kötelezettségnél. Másrészt az adókedvezmény nem lehet döntő a biztosítás megválasztásánál,   hiszen az adótörvények változnak!

Fontos kérdés, hogy a vállalkozások köthetnek-e kedvező adózási feltételekkel munkavállalóik részére egészségbiztosítást?

János Zsolt válasza: Ha a szerződést a cég köti a munkavállalóra, akkor a minimál bér 30 százalékig - a fent említett 38 500 Ft-ig - személyenként költségként jelenik meg, és ezzel az összeggel a társasági adóalap csökkenthető.

Ha két tulajdonosból csak az egyik marad ...

A biztosítási kérdésekhez tartozik még, hogy gyakran - és különösen határon átnyúló vállalkozásoknál - a társaságoknak két tulajdonosa van. Mi történik,  ha az egyik kiesik a munkából, vagy meghal, van-e valamilyen áthidaló megoldás/biztosítás - pl. a hagyatéki eljárás lefolytatásáig, a partner örökösének kártalanítására?

Ausztriában lehet ilyen biztosítást kötni, az örökös kifizetésére, vagy a munkatársak végkielégítésére. Ilyen kockázati biztosítást akkor érdemes kötni, ha a tulajdonosnak még komoly szerepe van az operatív ügyekben. Vagyis kiesése fennakadást okozhat a cég működésben - véli János Zsolt. Természetesen az örökösök kifizetése is ilyen kockázat. A pénzügyi tanácsadó a kérdés felvetésekor megvizsgálja, van-e elég likviditása a cégnek - ha van, egyszerűen felcímkézve félre kell tenni az ilyen esetekre eszközöket. Ha nincs, akkor jön szóba a biztosítás, amelynek összegét a költségek között lehet feltüntetni. Ha az esemény bekövetkezik, és a biztosító fizet, az összeg bekerül a mérlegbe. A visszafizetés a céget illeti, innen kapja meg az őt illető összeget az érintett örökös. Egyébként más esetekben is szükség lehet a biztosító segítségére, és erre is van Ausztriában termék:  operatív munka megszakítási biztosítás a neve.

Magyarországon is - jegyzi meg Feodor Rita – köthető tisztán kockázati biztosítás a személyesen közreműködő tulajdonosokra és a kulcsfontosságú munkavállalókra, mely fedezetet nyújthat esetlegesen az örökösök kifizetésére is.

Hitelből fejleszteni

A vállalkozások számára fontos, a gazdaságnak hasznos az új befektetés, a növekedés. kérdés, mikor érdemes erre hitelt felvenni.

János Zsolt e tekintetben szinte nem tesz különbséget cég és magánszemély között: általánosságban  az az üzleti szempont az irányadó, hogy a hitelből finanszírozott beruházás csak akkor kifizetődő, ha a hozamok magasabbak, mint a költségek és a kamatok. Ha ez így van, akkor érdemes a beruházást hitelből finanszírozni. Természetesen lehet még sok más megfontolás is a hitelből való finanszírozás mögött, ha a pusztán gazdasági szemlélet nem tűnik ésszerűnek. János Zsolt nézete szerint az a döntő, hogy a befektető átgondolja a várható kockázatokat és worst case számítást végezzen.

Ha a hitelfelvétel mellett dönt, célszerű a beruházás volumenének 30-40 százalékát saját tőkéből fedezni (bár ma már akár 100 százalékos finanszírozásra is van példa). A megfontolás az, hogy ha mégsem válnak be az elképzelések és gyorsan kell likviddé tenni a céget, ez áron alul könnyebb - és így nagyobb a valószínűsége, hogy nem marad hátra törlesztési kötelezettség. E megfontolást is be kell vonni a worst case számításba.

A magyarországi (akár külföldi) telephelyű vállalkozások könyvelését végző Profitour vezetője arról érdeklődik, vajon adnak-e külföldi bankok magyarországi beruházáshoz hitelt. János Zsolt válasza: igen, mégpedig például azok az osztrák bankok, amelyeknek nincs magyarországi leánycégük. A Magyarországon is tevékenykedő osztrák pénzintézetek minden itteni ügyletet a filiálékhoz utasítanak, már csak azért is, mert azok munkatársai vélhetően jobban ismerik a magyar viszonyokat. Feodor Rita viszont olyan tapasztalatokról számol be, hogy sok esetben ugyannak a magyar banknak a külföldi  leányvállalata kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt, mint az itthoni anyavállalat tenné. János Zsolt ezt a megfigyelést helybenhagyja. Az ok, a kelet-európai kockázati felár, amit a határon túli pénzintézet bekalkulál - teszi hozzá.

 Az egyes vállalkozások problémái egyediek, nincs olyan általános  beszélgetés, amely minden kérdésre választ ad. A szervuszausztria.hu  szakértői az érdeklődők rendelkezésére állnak, elérhetőségük az alábbi két honlapon megtalálható.

Profitour.net és http://aleconsulting.at/.