Alexander Van der Bellen szövetségi államelnök Orbán Viktornál és Áder Jánosnál: minden diplomácia ellenére világosan napvilágra kerültek különböző felfogásbeli eltérések - írja Oliver Pink a Die Pressében.

Alexander Van der Bellen és Orbán Viktor. Két különböző világ. Tánc pengeélen ez a szövetségi államelnök számára. Egyfelől szeretne távolságot tartani és bírálni. Másfelől nem akarja veszélyeztetni az osztrák gazdaság érdekeit, hiszen a választási harcban azzal kampányolt, hogy jobban fogja képviselni külföldön a gazdaság érdekeit, mint az ellenfele.

Van der Bellen már a budapesti osztrák nagykövetség előző este megrendezett  nyári fogadásán kritikus hangok keveredtek az egyébként szokásos „legjobb szomszédi kapcsolatokról” szóló beszédébe. Másnap reggel találkozott a bezárás előtt álló -  „Soros-egyetemként” elhíresült - budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) professzoraival. Jelenleg teljesen nyitott még - mondta később- vajon sikerül-e rendezni az amerikai egyetem működtetői és a magyar kormány közötti vitát. Az egyetemnek campust kellene fenntartania a származási országban, hogy tovább működhessen. New York-ban most mindenesetre éppen intenzíven keresnek egyet.  

A Die Presse fotója - APA/BUNDESHEER/PETER LECHNER. Aláírás: "Egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet”. Tiszteletteljes távolságtartás itt, udvariassági offenzíva ott

Elfogadták az NGO-törvényt

A tegnap annak is a napja volt, hogy a Magyar Országgyűlésben elfogadták a vitatott NGO- törvényt: az NGO-knak fel kell tárniuk pénzügyi támogatásaikat, mindenekelőtt azokat, amiket külföldről kapnak.  Többek közt ez is a „Soros féle NGO-k” ellen irányul. Valószínűleg ez volt az oka annak, hogy egyetlen újságíró sem lehetett jelen Orbán Viktor és Alexander Van der Bellen találkozóján. Utóbbi kíséretében volt  Hans Niessl burgenlandi tartományi főnök.

Ezt megelőzően még magyar hivatali kollégája, Áder János államelnök fogadta a szövetségi államelnököt. Protokollárisan gazdag volt a rendezés, a Budai Várban, magasan a város felett, az elnöki rezidencia előtt. Érkezésétől lovas alakulat kísérte Van der Bellen gépkocsiját. Piros-fehér-piros zászlókkal díszítették fel a Buda és Pest történelmi városrészeit egymással összekötő Lánchidat is.

Áder János meglepő bírálattal illette Donald Trump amerikai elnököt: a klímavédelmi  megállapodásokat meg kell valósítani. Magyarország és Ausztria állítólag majd ezt fogja tenni. A menekültek befogadásának elmaradása miatt az EU által Magyarország és más Visegrádi-államok ellen elindított szerződésszegési eljárással kapcsolatban kijelentette: a relocation-program feladatait  más országok, így Ausztria sem teljesítették. „Mostanáig nem’ – válaszolt Van der Bellen, és emlékeztetett arra, hogy 2015-ben Ausztria 90 000 menekültet fogadott be, 2016-ban pedig 42 ezret. 

Áder viszont kitartott amellett, hogy a menekültkérdésben Magyarország álláspontja kezdettől fogva változatlan. Sőt, azóta számos más ország is közeledett ehhez. A menekülteknek az „első biztonságos országban” kellene maradniuk, majd később vissza kellene térniük a saját hazájukba, mondta a magyar köztársasági elnök. „Ehhez egy új Marshall-tervre van szükségünk”.  Nem csak az Európai Uniónak, de az USA-nak és Ausztráliának is részt kellene vállalnia a költségekből. Ezzel szemben Van der Bellen a saját családjának a történetére emlékeztetett, amelyre a migráció rányomta a bélyegét. „És állítom: senki számára sem okozott ez kárt”. A menekültkérdés témája ezután még a közös ebéden is kísérte őket.

Menekült-ügy – ütésváltás

Orbán Viktorral aztán nem volt ilyen ütésváltás – legalább is a médiák képviselői előtt nem, mert ezeket teljesen kizárták a találkozóról.  „Néhány dolgot egyszerűen kikerültünk. A mottónak megfelelően: egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet” – mesélte később Van der Bellen. A tárgyalás légköre azonban jó volt. Más résztvevők Orbán Viktor szabályos mosoly offenzívájáról számoltak be.  

Egyetértés volt abban – mondta Van der Bellen, hogy a nyugat-balkáni bővítés témájában az EU túlságosan is passzív. Ezen a területen határozott továbblépésre lenne szükség: ebben a sorrendben, hogy Szerbia, Bosznia és Hercegovina, majd a többi állam. Számos azonosság adódott a gazdasági kérdések területén is – mondta Van der Bellen. Már Áder János köztársasági elnök is rámutatott arra, hogy az osztrák vállalkozók Magyarországon mintegy 70 000 embernek adnak munkát, és sok magyar talál magának munkát Ausztriában.

Budapesti látogatásának végén Van der Bellen is tett valamit a munkáltatók érdekében: jelenlétével tisztelte meg a Magyar-Osztrák Gazdasági Fórumot. Még mielőtt felszállt volna a bécsi vonatra.

(Die Presse, nyomtatásban: 2017.06.14)

Fordította: dr. Gonda László

Magyarország kétes NGO-törvényt alkotott (Der Standard)

Az új szabályozás Van der Bellen budapesti látogatásán is téma volt - írja Gregor Mayer a Der Standardban,megjegyezve, hogy Alexander Van der Bellen szövetségi államelnök első magyarországi hivatalos látogatását beárnyékolta az ottani parlament súlyos következményekkel járó döntése.  A jobboldali populista Orbán Viktor vezette Fidesz parlamenti képviselői egy új NGO- törvényt fogadtak el, amellyel vegzálni lehet a bírálatokat megfogalmazó civilszervezeteket, és amellyel végül akár el is lehet majd hallgattatni őket.

Amikor kedden Van der Bellen a budapesti parlamenti épületben levő hivatalos helyiségében Orbánnal szemben ült, addigra már alig két órával korábban további 129 Fidesz-es képviselővel együtt Orbán megnyomta az igen gombot az úgynevezett „a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” végszavazásán. Hogy ez milyen mértékben befolyásolta a két államférfi közötti megbeszélés légkörét és tartalmát, azt a sajtó nem ismerhette meg, mert a megbeszélés utánra nem terveztek sajtótájékoztatót.

Bírálat az Európa Tanácstól

Van der Bellen hivatalos magyar vendéglátójával, Áder János magyar államelnökkel együtt éppen a magyar parlamenti szavazással egy időben lépett a sajtó elé.  A Budai Várban található Sándor palotában egy újságíró kérdésére válaszolva Áder még úgy tehetett, mintha nem lett volna tudomása arról, hogy közvetlenül a végszavazás előtt még hogyan kozmetikázták az NGO-törvényen. Mindenesetre Van der Bellen kijelentette, "üdvözölném, ha nagyon komolyan vennék a Velencei Bizottság valamennyi ajánlását”.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács jogi szakértőkből álló testületet. A bizottság előzetes szakvéleményében bírálták az NGO-törvényt, főképp azt az előírást, amely szerint az érintett NGO-kat arra kötelezik, hogy a kiadványaikon és az internetes megjelenéseiken „külföldről támogatott szervezetként” kell megbélyegezniük saját magukat.

Van der Bellen a budapesti egyetemek, köztük a Közép-európai Egyetem (CEU) rektoraival és professzoraival is találkozott. A Magyar Országgyűlés áprilisban fogadta el a felsőoktatási törvényt, amely olyan mértékben a CEU-ra lett „szabva”, hogy azt valószínűleg be kell majd zárni. (Gregor Mayer Budapestről, 2017.06.14.)

Fordította: dr. Gonda László