Kávébab? Az mi?
Néhány zsák török kávébab felett pislogtak az osztrák katonák 1683. szeptember 12.-én Khalenbergben, egy elhúzódó, véres csata után. A megsemmisült iszlám sereg maradéka is visszavonult már, törekvéseiket Bécs meghódítására, a zsákokkal együtt, örökre maguk mögött hagyva.
A csodálkozó katonák azt sem tudták, hogy eszik-e vagy isszák a furcsa kinézetű növényt. Végül sikerült előkeríteniük az egyik kémjüket, aki jól ismerte az Oszmán birodalom ételeit-italait. Meglepő módon nem csak azzal volt tisztában, hogy ebből készül a „fekete leves”, hanem rögtön le is tudta főzni az első bécsi kávékat a megfáradt katonáknak. Georg Franz Kolschitzky később engedélyt kapott, hogy megnyissa Bécs első kávézóját. A kém és kávészakértő emlékét ma is őrzi egy utcatábla a 4. kerületben.
Így indult a világ egyik leghíresebb kávékultúrájának története, amelynek eredményeképpen messze földön híres kávék, kávézók és kávézási szokások láttak napvilágot.
A város egyik leghíresebb kávéházát egy cipész fia, Leopold Hawelka nyitotta meg 1939-ben; ez nagy művészek, irodalmárok kedvelt találkozóhelye lett. A tulajdonosról elnevezett kávézóban megfordult többek között Friedensreich Hundertwasser festő, építész,valamint André Heller író, Ernst Fuchs képzőművész,Helmut Qualtinger színész is. A falakon ma is megtalálhatók az ott járt nagy művészek munkái.
Az 1876 óta működő Café Central, Bécs egyik legrégebbi és egyben legdrágább kávézója is. A 20. században az értelmiség által igencsak felkapott helyen még maga Trockj is megfordult. A patináns épület falait Sisi és Franzl képei díszitik.
A világhírű Café Demel is köthető Sisi császárnéhoz, hiszen az 1786-ban nyitott, főként a felsőközéposztály által látogatott kávéházból hozatta a császári palotába a tortákat és édességeket.
A belváros ismert kávézói szinte mindig tömve vannak, egymásnak adják a kilincset a látogatók. Az ajtó előtt kígyózó sorok láttán, feltehetőleg ezeket a helyeket inkább a turisták látogatják. A helyiek nem valószínű, hogy szívesen várnak 10-20 perceket mire asztalt kapnak.
A neves Sacher kávéház még nevesebb Sacher tortája is számtalan vendéget vonz. A Café Centrallal egyetemben már megszokott, hogy az odalátogatóknak várniuk kell a sorukra.
Botlásból lett a melange
A már jól ismert bécsi melange születése egy felszolgáló inas ügyetlenségének és egy jámbor vendégnek köszönhető. Történt ugyanis, hogy a megkésett inas a kávéház közepén rohant egy kancsó tejjel. Sietségében megbotlott és a kilöttyenő tej többek között az egyik vendég kávéjába is belecsöppent. Természetesen a személyzet rögtön próbálta orvosolni a problémát. Felmosták a tejet és letörölték az asztalt, valamint elvitték volna a kávét, hogy újat hozzanak. A jámbor vendég azonban csak legyintett és kérte, hogy ne foglalkozzanak vele, megissza úgy. A legenda szerint ízlett neki. Megkóstolták mások is, nekik is ízlett.
A melange mára bejárta a világot és több millió ember kedvencévé vált. Persze a bécsiek nem álltak meg itt, ezt is továbbfejlesztették. A kaisermelange mézzel és konyakkal ízesített kávé, ami különlegességgé vált.
Mindemellett az egyik szintén bécsi kávé, a fiáker is. Ez a rum hozzáadásával készült „fekete”, a város lovas fogatjai után kapta a nevét.
Tragédiák sorozata és a felbőszült bécsiek
Az első csapást a bécsi kávéházi kultúra kedvelőinek a Starbucks megjelenése jelentette 2001. december 8.-án. Sok embert mondhatni sokkolt a hír. A főváros lakói számára a 2-3 órás kávézás volt a természetes. Beszélgettek, társasági életet éltek, újságot vagy könyvet olvasgattak miközben kiélvezték a kávéspecialitásokat . A hagyományos bécsi kávéházakra jellemző, hogy a vendég hosszabb távú ott tartózkodására vannak berendezkedve, ezt jelzi többek között, hogy legalább 15 féle újság közül választhat az odalátogató.
Azt beszélték akkoriban, hogy Bécsben nincs jövője egy gyorskávézónak. Hónapokat jósoltak csak a cégnek. A Starbucks bízott a bevált franchiseban, ezért bejelentette, hogy 60 üzletet fog nyitni a városban.
Végül egyiküknek sem lett igaza. Starbucks-ot ma is találunk Bécsben, de összesen csak kilencet.
A második sokk a bécsiek számára a Café Coffee Day, szintén gyorskávézó megnyitása volt. Az indiai háttérrel rendelkező cég is azonban mindössze két kávézóval tudta a kávékultúra fővárosában megvetni a lábát.
Képgalériánk - Horváth Tamás felvételeiből - itt található: