Nem utolsósorban azért, mert – amint elmondja – a különféle rendezvényeken illetve az ügyfelekkel folytatott megbeszéléseken gyakorta elhangzik a kérdés, vajon a befektetés kezelők nem akarják-e alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Tekintettel az e téren tapasztalható lélegzetelállító fejlődésre és eredményekre talán valós esély adódna a globális piac átlagánál jobb hozamot elérni

Nagy felhajtás a mesterséges intelligencia körül

Kérem, ne értsenek félre – mondja János Zsolt. A mesterséges intelligencia már ma is nagyszerű dolgokra képes – lehetővé teszi az autonóm vezetést, a betegek gondozását, a természeti katasztrófák megjóslását. A növekedési potenciál óriási!

És mégis, néha úgy tűnik, mintha a mesterséges intelligencia témája körül óriási marketing hájpolás alakulna ki, különösen a pénzügyek és a befektetések terén. Nem ritkán úgy tüntetnek fel döntési folyamatokat, mintha azoknak a mesterséges intelligenciához lenne közük, csak azért, mert szoftvertámogatással mentek végbe. Elsősorban a pénzügyekben, még ha nincs is kifejezetten úgy megfogalmazva, gyakran az a benyomás alakul ki, mintha a befektetési döntéseket mesterséges intelligencia hozná. Mindenekelőtt az úgynevezett robot tanácsadóknál fordul ez elő, már csak azért is, mert már az elnevezésük is ezt sugallja.

Amennyire azonban én tudom – folytatja szakértőnk - ez a marketing-kép korántsem felel meg a valóságnak. Legalábbis Európában egyetlen olyan digitális értékpapír kezelési szolgáltatót sem ismerek, aki befektetési döntéseit ténylegesen és kizárólag átengedné egy mesterséges intelligenciának.

A kérdés, vajon miért terjed elsősorban pénzügyi téren ez a nézet – vagyis hogy a mesterséges intelligencia a globális piaci átlagnál jobb hozamot eredményezne. Úgy vélem, az ok számos félreértés és összetévesztés lehet, amely teljesen téves elképzelésekhez vezet arról, mire is képes valójában a mesterséges intelligencia, és mi az, amire nem. És ez egy hatalmas piac, amely Európában és Ázsiában, elsősorban pedig Amerikában nőttön nő.

A mesterséges intelligenciát gyakorta összetévesztik 

Ahogyan erről már szó volt, elsősorban egyes digitális vagyonkezelők – akiket robo-advisoroknak neveznek – azt a benyomást keltik, mintha befektetési döntéseiket mesterséges intelligencia hozná, vagy legalábbis nagymértékben befolyásolná. Ha azonban jobban szemügyre vesszük a folyamatot, kiderül, hogy a még mindig hús-vér emberek által hozott döntéseket informatikai rendszerek támogatják, vagy bizonyos befektetési döntésekre szigorú szabályok vonatkoznak. Vagyis: a számítógépes támogatást és a szabályalapú döntési folyamatokat összetévesztik a mesterséges intelligenciával.

Időközben azonban az óriási információ tömeg, amivel nap mint nap szembesülünk, magától értetődővé tette az egész pénzügyi ágazat számára a számítógép használatát. A szigorú szabálykövetés segít elkerülni az érzelmi indíttatású spontán cselekvést, és így hozzásegít az ésszerűbb befektetési döntésekhez. A mesterséges intelligenciához nincs köze sem a számítógépes segítség igénybevételének, sem annak a ténynek, hogy a szabályokhoz való ragaszkodás egy adott befektetési stratégiában segít elkerülni az irracionális, pillanatnyi hangulat és érzelmek által vezérelt befektetési döntéseket. Pusztán az a tény, hogy a számítógépeknek az emberekkel ellentétben nincsenek érzelmeik, még messze nem jelenti azt, hogy az informatikai támogatottságú és a szabálykövető döntések mesterséges intelligencia eredményei lennének.

A számítógép csak akkor múlhatja felül az embert, ha kizárólag egy zárt, merev szabályokhoz kötött rendszerben mozgunk (amiről a tőzsdei árfolyammozgások esetében aligha lehet szó). És ebben az esetben jobb befektetési döntések születhetnek. Hiszen a komputer gyorsabban és mindenekelőtt algoritmusban képes számolni, unalmasan ésszerű rutinnal rendelkezik, végtelen a türelme és nem ismeri az unalmat. Ezáltal kétségkívül túltesz a kizárólag a szabályhoz kötött kereteken belül mozgó emberen. Jól látszik ez a sakknál – hiszen ahogyan már a bevezetőben is szó volt róla, a jó sakkprogram még a nagymestereket is legyőzheti. De min múlik ez? Kizárólag azon, hogy a játék szabályai egy partin belül soha nem változnak. Képzeljünk csak el egy olyan sakkjátszmát, amelynek folyamán a szabályok spontán változnának. Ez minden számítógép képességét reménytelenül meghaladná, miközben a nagymester alkalmazkodna a megváltozott szabályokhoz és simán nyerne.

Ugyanez vonatkozik a gazdaságra és a pénzpiacokra. Mindegyik nyitott, kaotikus rendszer, amelynek szabályai külső körülmények hatására alapvetően képesek megváltozni – és teszik is ezt folyamatosan. Ez megkívánja a rugalmas alkalmazkodást. És pontosan ez az, amire az algoritmusok nem - vagy csak nagyon korlátozott mértékben – képesek.

Vajon mesterséges intelligenciával tudunk-e valaha is jobb hozamot elérni a globális piaci átlagnál?

Izgalmas és szinte a filozófia határát súroló kérdés, vajon a mesterséges intelligencia lesz-e valaha is abban a helyzetben, hogy sikeres befektetési döntéseket hozzon. Mivel ez idáig egyetlen olyan algoritmus sem ismert, amely e tekintetben ténylegesen sikeres lenne, a kérdésre legalábbis jelenleg, a válasz: nem.

Továbbra is az a helyzet, hogy a befektetéseink kezelésénél emberekből álló portfólió kezelő csapatra kell támaszkodnunk, akiket nagymértékben segít az informatikai háttér.

 E csapat fegyelmezett és kellőképpen rugalmas folyamat keretében hozza a különböző döntéseket.

Mindez nem zárja ki, hogy a jövőben a helyzet változik. Nekem azonban, – teszi hozzá János Zsolt – más kutatókhoz hasonlóan az a feltevésem, hogy a mesterséges intelligencia soha nem lesz képes előre látni a piac kaotikus és megjósolhatatlan eseményeit és ezáltal jobban kezelni a befektetők pénzét, mint az emberi vagyonkezelés.  Ha pedig változik a helyzet, akkor mi leszünk az elsők, akik az ilyen rendszereket jobban górcső alá veszik, mert szemben Kasparovval, aki nehezen viselte el, hogy egy gép legyőzte, nekünk ezzel semmi problémánk nem lenne. Végülis a befektetés sikere a lényeg – mindegy, hogy az kinek köszönhető.

Az ehhez hasonló témák rendszeresen visszatérnek János Zsolt napi podcastjaiban (PFS Kávézacc podcast)  és rendszeres videóiban – amelyek a következő linken elérhetők:: https://pfspartners.hu/podcast/