A tanulmány adatai szerint a munkaviszonyban álló menekültek évente fejenként 3050 euró többletet jelentenek a költségvetésnek. Az összeget adó- és járulékbefizetésük, illetve a fogyasztásukból adódó bevétel teszi ki. A számításnál már figyelembe vették a családi pótlékot, és egyéb kifizetett támogatási összegeket. Az is tény, hogy a legálisan Ausztriában tartózkodó menekülteknek tíz év alatt összesen 6500 új állás köszönhető, vagyis ennyi osztrák lett volna nélkülük munkanélküli.
Kétségtelen, hogy a tanulmány a 2000 és 2015 közötti időszakot vette figyelembe: a menekülthullám adatai még nem kerültek be a számításba. Konkrétan hiányzik, hogy a menedékjoggal még nem rendelkezők milyen kiadást jelentenek. Utóbbi miatt a kilátások kevésbé jók: a pénzügyminiszter számításai szerint 2015 után csak 2060-tól haladják meg a befizetések a kiadásokat, vagyis ekkortól lesz nagyobb a járulékok és adók összege, mint amennyit a szociális rendszer számukra nyújt. Az éves nettó nyereség 2060-ban 300 euró lesz.
A Munkaerőpiaci Szolgálat adatainak köszönhetően szinte teljes képet kaphatunk az Ausztriában munkát vállaló menekültekről. Eszerint 2000 és 2015 között a számuk 65 ezer volt. A felmérés aggodalomra okot adó körülményeket is feltárt: a menekült státusszal rendelkező nőknek alig 34 százaléka dolgozik - ez az arány az osztrák nők körében 44 százalék. Ugyanakkor a menekült férfiak 50 százaléka állásban van,és ez csaknem eléri az osztrák férfiak adatait (52 százalék). Tény, hogy ebben közrejátszik a kedvezőbb kor-összetétel - a menekültek között evesebb az idősebb. Viszont a másik ötven százalék -- amely nem talált állást - nyilván a hiányzó szakképzettség miatt járt így. Vagyis: érdemes a menekültek képzésére állami pénzt fordítani - vonja le a következtetést a tanulmány.
.png)
