A Presse fotója a cikkhez-  (c) APA/AFP/ATTILA KISBENEDEK (ATTILA KISBENEDEK)

Áprilisi választási győzelme óta ez volt az első alkalom, hogy sajtókonferenciát tartott a médiák széles köre előtt. Orbán Viktor miniszterelnök láthatóan jó hangulatban több mint két órán át válaszolt kérdésekre, még a vele szemben kritikusakra is. Egy újságíró azt akarta megtudni, hogy milyen elképzelése van arra, hogy a magyarokat még illiberálisabbá tegye. “Egy dolog, amit én akarok, a döntő azonban az, hogy a magyar emberek illiberálisok” - felelte a miniszterelnök anélkül, hogy a szempillája rezdült volna. Európában a végéhez közeledik a liberális túlsúly, “még akkor is, ha ez önöknek a médiáknál nem is tetszik”.

 Több kérdést is kapott arra vonatkozóan, miért egyre több milliomos a közvetlen környezetében. Válasza: a kormány nem foglalkozik magánüzletekkel. A korrupcióval szemben“nulla tolerancia” van - bizonygatta. A figyelmes hallgató kiérezte, hogy ez figyelmeztetés azoknak, akik Orbán kegyelméből lettek oligarchák: egyetlen üzletember se higgye, hogy beavatkozhat a politikába”.

 Talányos megjegyzést intézett Annegret Kramp-Karrenbauern, a német CDU új elnöke címére.  Ő annak idején azt tanulta Helmuth Kohl-tól, hogy nem kormányozhat stabilan Németországban az, aki a kancellári poszt mellett nem tölti be a pártelnöki tisztséget is. Hogy most a kancellári tisztség és a pártelnöki poszt “hosszú időre elkülönül egymástól”, az igen érdekes helyzet, és ő személy szerint kíváncsi arra, vajon  “ennyire más idők járnak-e Németországban” - mondta Orbán a Die Presse kérdésére válaszolva.

 “Kétféle civilizáció létezik Európában”

Ez majdhogynem úgy hangzik, mintha azt várná, sőt tanácsolná a CDU új elnökének, hogy ne várjon a következő választásokig, hanem már korábban ki kellene szorítania a hivatalából Angela Merkel szövetségi kancellárt. Egyébként azzal vádolta a német kormányt, hogy egyedül viseli a felelősséget a két ország közötti hűvös kapcsolatokért. “A németek nem tartják tiszteletben, hogy elutasítjuk a migrációt” - mondta. “Állandóan nyomást gyakorolnak ránk, és azt akarják, hogy engedjünk az álláspontunkból. Mi azonban soha nem fogunk kompromisszumokat kötni”.

Fejtegetéseinek előterében a májusi európai parlamenti választások álltak. Kijelentette, hogy a migráció lesz a “következő 20 év legfontosabb témája”, és a magyar Európa politikának az a stratégiai célja, hogy “valamennyi európai intézményben túlsúlyba kerüljenek a migrációt elutasító erők”. E vonatkozásban kifejezetten üdvözli Olaszország és Lengyelország jelenlegi közeledését egymáshoz.

Orbán kötelességeként fogalmazta meg, hogy szembe szálljon Emmanuel Macron francia államelnökkel. Ez nem személyeskedés, de Macron migrációval kapcsolatos nézetei ártanak Magyarországnak. Szerinte Európában jelenleg két tábor áll egymással szemben: az olyan kereszténydemokraták, mint ő és a közös keresztény-muszlim civilizáció szószólói. Modellértékűnek nevezte Brazília jobboldali államelnökét, Jair Bolsonarot, akinek a beiktatásán Orbán is jelen volt. Tetszik neki a jelszó, miszerint “Brazília mindenek előtt, Isten mindenek felett”.

A kormányával szemben jelenleg Magyarországon zajló tüntetési hullámot Orbán “aggályosnak” nevezte, mert “ezek során átlépték az erőszak küszöbét, és az élen parlamenti képviselők állnak”. Megemlítette azt a közjátékot, amikor az ellenéki képviselők az ülésteremben elfoglalták a parlamenti elnök emelvényét. “Megakadályozták abban, hogy elfoglalja a helyét” - mondta Orbán. “Ez erőszak”! Szerinte a nyilvános viták általános hangnemének ez nem válik előnyére.

“Az ellenzék a saját sírját ássa”

Láthatóan nem tart az ellenzék növekvő nyomásától. Ha az ellenzéki pártok az európai parlamenti választásokra közös listát állítanak, akkor “a saját sírjukat ássák meg, és ebben én nem akarom őket megakadályozni” - mondta.

Az európai választásokkal összefüggésben a pártja úgy határozott, hogy “az egész országra kiterjesztik a csúcsjelölti rendszert”. A kormánypárt csúcsjelöltje - Trócsányi László igazságügyi miniszter - egyben Magyarország jelöltje az egyik EU-biztosi posztra is. Magyarország ezzel kíván hozzájárulni ahhoz, hogy “ még erősebb demokratikus legitimációt kapjon az Európai Bizottság”. Vagyis: még nehezebbé válik az EU-hatóságok számára, hogy elutasítsák Trócsányi biztosi kinevezését.

Die Presse, nyomtatásban: 2019.01.11.

Fordította: dr. Gonda László