A hercegné olyan személyiség volt, akinek karaktere a rá mért, részben önként vállalt feladatok révén vált egyre sokrétűbbé.  És bár életének utolsó negyed századáról a burgenlandiak szinte mindent tudnak, nem árt feleleveníteni mindazt, ami korábban történt.

A kiállítás öt szakaszra - öt felvonásra - oszlik, így a látogató valóban alaposan megismerkedhet e nehéz sorsú asszony életével. 

Dr. Ottrubay Dezső, törvényszéki elnök lányaként 1920-ban látta meg a napvilágot. Már hét évesen beteljesült az álma, balett órákat vehetett, tudását és a legmodernebb balett-technikákat Párizsban tökéletesíthette. A Budapesti Operaház balett-táncosnőjeként alig 24 évesen megkapta a „primabalerina assoluta“ címet, a nemzetközi balett világ legmagasabb kitűntetését.

Operaházi sikereiről is tudósít a kiállítás, feleleveníti legjelentősebb szerepeit. Tündér -(id.Harangozó Gy.: A fából faragott királyfi); Sylvia (Nádasi F.); Lány (id.Harangozó Gy.: A csodálatos Mandarin); Terpszikhoré (Milloss A.: Prométheusz teremtményei); Szulamit (Cieplinski: József legendája); Seherezádé (Kölling); Sakuntala (Cieplinski); fõszerep (Cieplinski: Bolero). Nemcsak táncolt, hanem tanította is a tánc művészetét: erről írt könyve 1939-ben jelent meg Ritmus és tánc címmel.

Esterházy Pállal

Az Operaház volt az élete, ott ismerkedett meg Esterházy Pál herceggel is, akivel 1946-ban házasságot kötött. A herceg ekkora az államosítás következtében már elveszítette vagyonát, Ottrubay Melinda felhagyott a tánccal és egyben csodálatos karrierjével. A boldogság két évig tartott: Esterházy Pál herceget 1948-ban, a Mindszenty perben, a hercegprímással együtt 15 év fogságra ítélték, Melinda életében a félelem, a nélkülözés, a megaláztatás, de egyben a reménykedés évei következtek.

A hercegné új oldaláról mutatkozott be. Az odaadó feleség betegséget tettetve vonta ki magát a családját sújtó kitelepítés alól, csak hogy bebörtönzött férje közelében maradhasson, járhassa ahivatalokat, csomagot, levelet csempésszen be hozzá. A szabadulást csak 1956 hozta meg - és ismét új élet kezdődött, a menekülés után Zürichben. Ez az időszak, Pál 1989-ben bekövetkezett haláláig a csendes boldogság korszaka, ahogyan arról a fotók tanúskodnak.  

A temetés után ismét valami eddig szokatlan kezdődik. Férje, akinél jobban senki nem ismerte rátermettségét és elkötelezettségét, végrendeletében ezt a nemcsak balett művészként nagyszerű asszonyt tette meg egyedüli örökösévé.  A gyászon felülkerekedve 1989-ben nagy elszántsággal vette át a több, mint 500 éves Esterházy hagyaték irányítását. Az osztrák törvények lehetőségét kihasználva létrehozott magánalapítványok kiállták az idők próbáját, alkalmasnak bizonyultak a vagyon korszerű kezelésére. 2001-ben pedig a Dr. Ottrubay István vezette Esterházy Vállalkozások (Esterházy Betriebe GmbH) megalapításával lényegében megalapozta egy modern és a jövőbe tekintő vállalatvezetés struktúráját. Azt is tudta, mikor kell visszavonulni:  82 esztendősen látta elérkezettnek az időt, hogy az akkor már más beosztásban helytállt unokaöcsre, Ottrubay Istvánra bízza az életművet. 2014-ben bekövetkezett haláláig figyelemmel kísérte,  ahogyan az alapítványok működtek, fejlődtek.

Esterházy Melinda életének ezt az utolsó szakaszát sokan ismerik, vagy vélik ismerni.  A hosszú életút áttekintése így egyben, az egyes korszakok egymás mellé rendezése sokféle következtetésre ad alkalmat, érdekes gondolatokat ébreszt. A kiállítás október 15.-től várja a látogatókat