A magyar kormány Európa ellenes tendenciái körül évek óta  parázsló konfliktusban az EU-Bizottság - legalábbis jelenleg - a vita csillapítására törekszik. Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a  hetente megrendezésre kerülő bizottsági ülés szerdai ülésnapjának napirendjére vetette a magyar-ügyet. A tanácskozások eredménye: kivárás és tárgyalásokra való törekvés.

A brüsszeli hatóság április végéig hagyott magának időt a döntésre, hogy fellépjenek-e Orbán Viktor miniszterelnök különféle illiberális kezdeményezéseivel szemben, s ha igen, milyen formában  - mondta Frans Timmermans bizottsági alelnök tegnap az ülés befejeztével. Ezzel párhuzamban “politikai párbeszédet” folytatnak majd a magyar hatóságokkal, az Európai Parlamenttel és az Unió többi tagállamaival.

A Bizottság szempontjából jelenleg minimum négy problémakör adódik. Az első egy törvénytervezet, amely előírja a külföldi nem-kormányzati szervezetek nyilvántartásba vételét - a törvénymódosítást a kormányzat képviselői a pénzügyi támogatás átláthatóságának szükségességével magyarázzák, míg a bírálók azt a szándékot látják, hogy az NGO-kat idegen hatalmak ügynökeiként bélyegezzék meg.

A második kritikus pont az Orbán által kezdeményezett, és a hónap eleje óta futó nemzeti konzultáció, az “Állítsuk meg Brüsszelt” - az abban feltett kérdések azt sugallják a magyar választóknak, hogy az EU Magyarországon adót akar emelni, és “illegális migránsokat” akar betelepíteni az országba. A brüsszeli hatóság saját válaszokat fog adni a sugalmazó kérdésekre, mondták tegnap.

A Presse fotója a cikkhez - C: APA/Attila Kisbenedek

Soros György a célkeresztben

A harmadik, és jelenleg a legnagyobb figyelmet kiváltó konfliktusforrás az új főiskolai törvény, amelynek célja elüldözni az országból a külföldi egyetemeket. A törvényhozás célkeresztjében a Közép-európai Egyetem (CEU), a Soros György amerikai milliárdos (és Orbán bírálója) által alapított oktatási intézmény van, amelyet tegnap Timmermans bizottsági alelnök “Közép-Európa koronája gyöngyszemének” nevezett. Az új törvény előírja, hogy a jövőben a külföldi egyetemnek saját hazájában is működtetnie kell egy campust ahhoz, hogy aktívan tevékenykedhessen Magyarországon, - amit a CEU nem tesz meg az USA-ban. Legutóbb még az Egyesült Államokban is bírálták az ellentmondásos törvényt (lásd lejjebb). És legutolsóként az okoz fejfájást az EU-Bizottságnak, ahogyan Magyarország a menekültekkel bánik.

Summa summarum az egyes intézkedésekből a brüsszeli hatósgok számára elgondolkodtató kép rajzolódik ki.  Lengyelországtól eltérően, ahol a nemzeti populista kormánypárt, a PiS  eljárása az igazságszolgáltatás függetlenségével szemben rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamiság elveire nézve,  Magyarország esetében konkrét törvényekről van szó - mondta Timmermans. E különbség miatt nincs lehetőség az EU-szerződés 7. paragrafusa alapján megindítani Budapest ellen a jogállamisági eljárást,  ahogyan az 215 óta folyamatban van Varsó ellen. Ehelyett a szokványos EU- szerződésszegési eljárás keretében veszik nagyító alá az egyes magyar törvényeket - a Bizottság rendszeres időközönként közzé teszi, hogy szerinte mely nemzeti folyamatok sértik az EU-törvényeket, s melyek azok, amelyek eljárás megindítását teszik szükségessé.

Eközben az Európai Néppárt (EVP) soraiban tovább folytatódik a vita a magyar kormánypárt, a Fidesz tagságáról. Reinhold Lopatka, az  ÖVP frakcióvezetője tegnap a magyarok EVP-ből történő kizárása ellen foglalt állást. 

Röviden:

Áder János államfő hétfőn este helyezte hatályba a felsőoktatásról szóló törvényt. Ez előírja, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeknek a saját hazájukban is legalább egy campust kell fenntartaniuk. A bírálók szerint a törvénynek az a célja, hogy elűzze Magyarországról a Soros György amerikai milliárdos által 1991-ben alapított Közép-európai Egyetemet.

(Die Presse, nyomtatásban 217.04.13-án.)

Fordította: dr. Gonda László