Hans Niessl, a burgenlandi SPÖ elnöke, aki 15 év után újra betölti a tartományfőnöki posztot, a demokratikus játékszabályokkal magyarázta a megegyezést, és azzal, hogy számos kérdésben egyformán látják a tartomány fejlődéséhez szükséges intézkedéseket. Ami az előbbit illeti: pártja, az SPÖ továbbra is a legerősebb párt, viszont a legtöbb plusz szavazatot a Szabadságpárt szerezte. Ami a jövendő – és egy 38 oldalas koalíciós megállapodásban rögzített – együttműködést és feladatmegosztást illeti, a két pártvezér közös sajtóértekezletén sok újdonságot ígért, biztonságos létet, támogatást, új munkahelyeket, beruházásokat a burgenlandiaknak.

Konkrétan: évente 1000 új munkahely létesül, az infrastruktúrába 2,8 milliárd eurót ruház be a kormány, ebből 1,5 milliárdot Közép –és Dél Burgenlandban. A gazdaságban felveszik a harcot a „dömping –bérek” ellen – ez a szóösszetétel a kelet-európai munkaerő alacsonyabb bérét takarja. (Eközben Ausztriában törvény biztosítja az egyenlő bért osztrák és külföldi munkavállalónak.)

Újításként említi a régi-új tartományfőnök a megegyezést arról, hogy az oktatás területén a jelenleg szétforgácsolt illetékességi körök egyesítésére egyetlen oktatási tanácsot létesítenek. Ugyanígy közös irányítás alá kerül a gazdaság és a környezetvédelem: mindkét intézkedés a hatékonyságot segíti elő. Fontos tárcákat szabadságpárti politikusok töltenek be: így a turizmust is magában foglaló gazdasági, és a biztonsági illetékességet ruházza az FPÖ-re Hans Niessl.

Az FPÖ Burgenlandban és országosan is élesen szemben áll a külföldiekkel, határlezárási akciójával kifejezetten a magyar munkavállalók ellen agitált.

A szokatlan koalícióval még a burgenlandi SPÖ-ben sem ért egyet mindenki, országosan pedig komoly ellenvetéseket hangoztatnak a párt ismert politikusai. Faymann kancellár tartja magát ahhoz, hogy a tartományi szervezet döntése számára sérthetetlen, ám környezetét is aggasztja a fejlemény hatása. Elsősorban az őszi bécsi választásokon érezheti meg a párt a burgenlandi döntés hatását.