A migránsok fele szeret Ausztriában élni

Van még mit tenni értük

 
2013. Aug. 9. 07:35

A migránsok fele szeret Ausztriában élni

Van még mit tenni értük

2013. augusztus 9., Péntek 07:35

Hányan vannak, és hogy érzik magukat Ausztriában a migrációs hátterű emberek? A kérdést tudományos bizottság vizsgálta, és ami a statisztikát illeti, meglepő eredményre jutott: az osztrák állampolgárok közül minden ötödik külföldön született és csak később költözött Ausztriába.

A összlakosság 19 százaléka, 1,5 millió ember rendelkezik migrációs háttérrel, igaz, közülük öt százalék már Ausztriában született. A bevándorlók legnagyobb része másik EU-országból jött, nagyságrendben a volt Jugoszlávia következik. A harmadik legnagyobb csoport a törököké.
Ami a hogylétüket illeti, ez a kérdés nehezebben válaszolható meg, és természetesen sokban függ attól, mit tett az osztrák kormány a beilleszkedésük érdekében. Heinz Fassmann, a szakértői csoport vezetője úgy véli, Ausztria sok éven át elhanyagolta az integrációs politikát, s ennek is betudható, hogy az újonnan állampolgárokká vált egykori emigránsoknak csak a fele érzi magát otthonosan új hazájában. Vagyis sok még a teendő.
Tény, hogy ez elmúlt években mintha mozdult volna valami. Sebastian Kurz személyében a témának külön államtitkára van a belügyi tárcán belül. Márpedig a néppárti politikus – a kormány legfiatalabb tagja – nincs híján ötleteknek, ifjú kora dinamizmussal és kreativitással segíti az örökzöld téma megoldását. Feltéve persze, ha javaslatait a kormány megfogadja.

A bizottság indítványai némiképp egybevágnak az ő elképzeléseivel. Fassmann szerint ugyanis az integrációt a munka és az oktatás felől kell megközelíteni. Hiába az eredetileg nagyszerűnek kikiáltott, ha a feltételek nem életszerűek. Ha ugyanis 1900 euróban szabják meg a maximálisan adható bruttó fizetést, az annyit jelent, hogy az oly áhított diplomás külföldi maximum 1800 eurót kaphat, vagyis jóval kevesebbet, mint a hazaiak. Másrészt a jelenlegi rendelkezés szerint az emigránsok csak master fokozattal kaphatják meg a kártyát: jobb lenne – véli a bizottság, osztva Kurz véleményét – -a bachelor végzettségűeknek is megadni ezt a lehetőséget.

Nem megfelelő emellett a migrációs hátterű nőknek nyújtott munkalehetőség. Ehhez elsősorban a gyermekintézmények számának bővítésére lenne szükség. Hasznos lenne, ha a nyelvi készség fejlesztésére szoruló gyermekek számára két év kötelező óvoda látogatást írnának elő. Az iskolalátogatási kötelezettséget pedig ki kell egészíteni úgynevezett „képzési” kötelezettséggel – ez annyit jelentene, hogy csakis olyanok fejezhetnék be az iskolát, akik tökéletesen tudnak németül. Ez későbbi boldogulásukat nagyban segítené.

Az optimista felfogás szerint bizakodásra és örömre ad okot, hogy a bevándorlók és helybéliek közötti hangulat jelentősen javult: az újonnan betelepültek 52 százaléka érzi jól magát Ausztriában – szemben a pár évvel ezelőtti 42 százalékkal. A tendencia főleg a fiatalok körében érzékelhető. Fassmann egyébként türelemre int: az integráció hosszú folyamat, sok idő eltelik, amíg a migránsok azonosulnak a bennszülöttekkel, s kialakul a „mi” érzése. Ez persze az „igazi” osztrákokon is múlik.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl