Sigrid Maurer, a most leköszönő elnök – aki ugyan a két évvel ezelőtti második helyezett Zöldek diákpolitikusa, ám a szocialista diákszervezet (VSSTÖ) támogatásával került a vezetői posztra, válogathat az ajánlatok között. Senki nem gondolja, hogy 26 éves hölgy eltűnik a politika színpadáról, hiszen az elmúlt két évben bizonyította, mennyire képes hatni a közvéleményre. Bár baloldali kötődésű – a Zöldek frakciójához tartozott - a néppárti vezetésű tudományügyi minisztérium is szemet vetett rá és megkínálta egy állással. A sokféle ajánlat ellenére az a legvalószínűbb hogy Maurer a Zöldek színeiben politizál tovább, indul a 2013-as parlamenti választáson, és képviselőként a frakció tudományos ügyekben illetékes szóvivője lesz. S hogy aztán később mi lesz belőle, az a jövő titka.
Nem ő lesz az első, aki a hallgatói önkormányzat éléről indítja felnőtt politikai karrierjét. Elég körülnézni az osztrák törvényhozásban – vagy a Bécsi Városházán – kicsit alaposabban áttekinteni a ma vezető pozícióban lévők életrajzát, és máris igazolódik a tétel: a hallgatói önkormányzat kitűnő ugródeszka. Heinz Fischer köztársasági elnök, Michael Häupl bécsi polgármester, Hannes Androsch egykori alkancellár, Wilhelm Molterer a Néppárt volt elnöke, Ernst Strasser ex-belügyminiszter és EU képviselő – valamennyien diákvezetőként kóstoltak bele a politikába.
Legalább ilyen fontosak a kapcsolatok. A politikusok diákszervezetben kialakított ismeretségeiket később felhasználják, előny, hogy legyen szó saját munkatársról, támogatóról, vagy éppen ellenfélről, vannak tapasztalataik.
A diákokat viszont évről évre kevésbé érdekli, ki vezeti a hallgatói önkormányzatot. A két évvel ezelőtti választás negatív rekordot döntött, a 21 osztrák egyetem jó 230 ezer diákja közül csak 25 százalék élt választói jogával. Az idei sem kecsegtet sokkal jobb eredménnyel.
A kétévenkénti hallgatói önkormányzati választásnak óriási előnye, hogy ilyenkor a közvélemény figyelme jobban ráirányul az egyetemek helyzetére, a diákok gondjaira. A leköszönő diákvezetők beszámolhatnak mindarról, amit érzésük szerint programjukból megvalósítottak, és a helyükre pályázók is kapnak bőséges lehetőséget céljaik ecsetelésére.
Az osztrák egyetemek helyzete sem túl rózsás, a legtöbbjük súlyos anyagi gondokkal küzd, s a tárca is takarékoskodni kényszerül. Az új illetékes miniszter, Karlheinz Töchterle pontosan tisztában van a helyzettel, miután kinevezéséig az innsbrucki egyetem rektoraként maga is elszenvedője volt a költségvetési bajoknak. Egykori kollégái sokat várnak tőle, de kérdéses, az állapotok tökéletes ismerete elegendő-e a pénz előteremtéséhez.
.png)
