A kismartoni Esterházy kastély egyik kevéssé szem előtt lévő termében szorgos munka folyik: gyönyörű régi könyveket digitalizálnak ügyes gépek segítségével. Egy másik teremben hagyományos könyvtár alakul: a korhű polcokon– kesztyűs – kezek gondosan rendezik a sokszor szó szerint súlyos köteteteket. Tizenöt éven át inkább csak reménykedni lehetett a könyvek hazaérkezésében: az intenzív tárgyalásokat nemcsak a diplomaták segítették, a téma minduntalan szóba került legmagasabb szinten, az államfők találkozóin is.
Az osztrák-magyar történelem és kultúrtörténet fontos részéről van szó. A hercegi könyvtárat gróf Esterházy Miklós nádor a 17. században a Lakompaki kastélyban egy nyomtatott írásgyűjteménnyel alapozta meg. Később I. Pál Fraknó várában szintén létesített könyvtárat, amelynek állománya 1696-os végrendelete alapján a kismartoni Ferencesrendi kolostorba került. A legnagyobb bővítés II. Miklós herceg nevéhez fűződik. A könyvek, többszöri költöztetés után 1862-ben kerültek végleg (Bécsből) Kismartonba, a Haydn-közben lévő kancelláriaépület termeibe. A Monarchia bukása után, 1921-ben magyar és osztrák részre osztották. A kismartoni Esterházy kastélyban elhelyezett gyűjtemény ekkor egészült ki a ferenceseknek korábban átadott, Bibliotheca Esterházyana névre keresztelt – 70 ezer darabos – könyvállománnyal, benne a legrégebbi értékes darabokkal.
1945-ben az orosz katonák hadizsákmányként nagy részüket magukkal vitték, hogy azután az ötvenes évek közepe táján több kulturális értékkel együtt a Szovjetunió néhány száz darabot az NDK-nak adja. A hatvanas években Erich Honecker magyar látogatóit ebből az állományból ajándékozta, ám mára ezek is visszakerültek Kismartonba: az átmenetileg Keszthelyen, a Helikon Könyvtárban elhelyezett 334 darabos gyűjteményt 2003-ban a magyar kultuszminiszter ünnepélyesen adta vissza Esterházy Melinda hercegnének, Esterházy Pál özvegyének.
Az Oroszországba hurcolt értékes könyvek visszaadásáról 1998-ban kezdődtek meg a tárgyalások, elsősorban a moszkvai Rudomino Összorosz Állami Idegennyelvű és az Orosz Állami Történelmi Könyvtárral. A könyveket ma rendező szakember Zvara Edina megértő mosollyal mondja, miközben kesztyűs keze féltőn szinte simogatva lapozza a legizgalmasabb köteteket: ő könyvtárosként megérti, milyen nehéz megválni ilyen kincstől. Tény, hogy elsősorban a Rudomino könyvtár vezetője, Dr. Jekatyerina Genyijeva fáradozásainak köszönhetően igen jó kapcsolat alakult ki a tárgyalók között és még a megegyezés előtt két kiállítás nyílt a kincsekből, amelyekről két publikáció is megjelent.
A megállapodást 977 könyv visszaszolgáltatásáról 2013. június 11-én írták alá Bécsben, az ünnepélyes átadásra 2013. szeptember 30-án Moszkvában került sor. A tárgyalások ezzel lezárultak- mondja Florian Bayer, az Esterházy Hercegi Gyűjtemények vezetője, miközben nem zárja ki, hogy orosz könyvtárakban még jó néhány olyan könyv van, amely eredetileg a Bibliotheca Esterházyana tulajdona volt. Csakhogy ez nem bizonyítható: a válogatás szigorúan azon az alapon történt, hogy melyik könyvben van jól láthatóan a hercegi pecsét.
A megállapodás feltétele volt orosz részről a visszaadott könyvek digitalizálása – hogy azok továbbra is elérhetőek és kutathatóak legyenek. Az Esterházy Magánalapítvány e feltétel teljesítésével jól halad.
.png)
