II. János Pál pápa 1987-ben nevezte ki Kurt Krennt Bécs püspökévé. Krenn 1991-ben vette át a st.pölteni (Alsó-Ausztria) egyházkerület vezetését. Bécsben, és különösen később, St. Pöltenben vezetési stílusa, számos vitatható kijelentése viharokat kavart, nem egy alsó-ausztriai apát szegült szembe őskonzervatív nézeteivel. Mindez azonban semmiség volt ahhoz a botrányhoz képest, amely 1997-ben robbant ki: Krenn birtokában gyermekpornó felvételeket találtak. Az ilyesminek ekkor már volt Ausztriában előzménye: Bécsben két évvel korábban Hermann Groër érsekről derült ki, hogy még papszemináriumi tanárként – vagyis évtizedekkel korábban – fiatal fiúkat molesztált. A leleplezés nagy port vert fel, különösen pedig az irritálta a hívőket, hogy a főpapok oly sokáig igyekeztek eltussolni az általuk már régen ismert ügyet. Bár az esetből tanult a Vatikán, Krennt sem máról holnapra menesztették: ráadásul durva beszólásokkal igyekezett hátráltatni tetteinek feltárását, a bírálatokat minduntalan visszautasította.

Mindkét ügy hatalmas károkat okozott az osztrák katolikus egyháznak. 1995-ben 40 ezren léptek ki Hermann Groër érsek pedofil hajlamának leleplezésekor, vagy inkább az ügy évtizedes eltussolását megunva. Két évvel később, amikor Krenn lebukott, újabb 52 ezren vették zokon a titkolózást, a problémák elkendőzésének álszent kísérletét. És mindezek hatására egyre többen veszik a bátorságot, hogy kifejezésre juttassák, mennyire irritálónak tartják az egyház makacs ragaszkodását az idejétmúlt beidegződésekhez. Vagyis beindultak a korszerűsítést – a papi nőtlenség eltörlését, a női papok felszentelését, az abortusz, a válás más megítélését – követelő mozgalmak.

A hívők tömeges kilépése a morális aggodalmakon túl súlyos pénzügyi válságot eredményezett. Ausztriában az egyház és az állam szétválasztása teljes, nincs közvetlen szubvenció, a vallási intézmények az egyes reszortok költségvetéséből részesülnek. A vallási iskolákat a közoktatási tárca támogatja, egyenrangúan a többi iskolával, a lapok a sajtótámogatásból, kulturális rendezvényeik, intézményeik az erre szánt állami pénzekből részesülnek. Fontos bevétel a tagsággal járó kötelező tagdíj: ezt az éves adóalap 1,1 százalékát kitevő összeget kíméletlenül behajtják, visszamenőleg is. A kormány közvetve segít, amennyiben nemrégiben 75 euróról 100 eurót emelte az egyházi hozzájárulás címén az adóalapból leírható összeget. A fiatalok úgy látják, ezért a havi díjért semmi kézzelfogható szolgáltatást nem kapnak, a többség, az idősebbek viszont anyagi helyzetük romlásával egyre kevésbé tudják megfizetni az évi átlag 70 eurót. A kilépési statisztikák egyben az egyházmegyék bevételeinek csökkenését jelentik. Az értékes ingatlanok sokszor inkább kiadást jelentenek, állagmegóvási kötelezettséget, igaz, újabban igyekeznek mezőgazdasági termeléssel, avagy idegenforgalmi tevékenységgel bevételt előállítani. Ám ez csepp a kiadások tengerében.

Kurt Krenn, akinek nevéhez konkrétan a tiltakozási mozgalmak felerősödése fűződik, 2004 óta visszavonultan élt, évek óta súlyos betegséggel küzdött. A 77 éves korában elhunyt főpapot méltatók elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy életét istennek és az egyháznak szentelte, emellett kitérnek politikai elkötelezettségére Jörg Haider mellett, s azt sem hallgatják el, hogy éles vitákat generált, életmódja pedig nem volt példaértékű.