A szuperév már januárban elkezdődött, a hadseregről rendezett népszavazással, amelyet sokan afféle szúrópróbának is tartottak.

Lélegzetvételnyi szünet sem adatott, hiszen hamar elérkezik március 3., az első fontos dátum. Ekkor tartják a választásokat Alsó-Ausztriában, a legnépesebb tartományban (1,3 milló választásra jogosult), s ugyanezen a napon a jóval kisebb, ám Jörg Haider regnálása óta gyakori botrányokkal címlapra kerülő Karintiában is dönthet a lakosság vezetőiről. Áprilisban jöhet Tirol, május 5-én pedig Salzburg. A csúcspont az őszi országos parlamenti választás- szeptember 29-én –, amelynek eredményét sokan a megelőző tartományiak alapján próbálják előre megjósolni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy valóban sok a kapcsolódás: egyrészt kiolvashatók az irányzatok, másrészt vitathatatlan a hatás.

Emellett márciusban a bécsieket is vélemény nyilvánításra szólítják: ők a parkolási rendszerről, az olimpia megrendezésnek megpályázásról, a városi szolgáltatások magánosításáról és a polgárok bevonásával indítandó energia-projektekről nyilatkozhatnak. A fontos választások között tartják nyilván az egyetemisták legfőbb szerve, az ÖH újjáalakítását: erről a diákok májusban döntenek.

Eredetileg, a törvényhozások megbízatásának lejárta alapján kevesebb választás jutott volna 2013-ra. Karintiában és Salzburgban azonban rendkívüli események borították fel a menetrendet. Karintiát majdnem egy éve tartja izgalomban több korrupciós és illegális párttámogatási ügy: a helyi Szabadságpárt – FPK – sikereként értékelhető, hogy a választásokat egészen mostanáig elodázták. Ellenfeleik a legszívesebben már tavaly ősszel urnákhoz szólították volna a lakosságot.

Salzburgban is csak 2014-ben kellett volna választani. Azonban a tartományban hónapokkal ezelőtt kirobbant és azóta egyre nagyobb hullámokat vető spekulációs botrány miatt megrendült a bizalom a kormányzó szociáldemokratákban, akik vonakodva bár, de belátták: célszerű előrehozott választásokat tartani.

Nem is vitás, hogy a politikai paletta színesedik. Korábban inkább a két nagypárt – a Szociáldemokrata és a Néppárt – párviadala volt a választás, később ebbe belekavart a szélsőjobboldali Szabadságpárt, és izgalmassá tette a megmérettetést a Zöldek és a Liberálisok feltűnése. Ma ez utóbbi már eltűnt a süllyesztőben, a környezetvédők elfoglaltak egy meghatározott szerényebb helyet, a Szabadságpárt viszont stabil középpártként pozicionálta magát. Ma ennél is bonyolultabb a képlet, hiszen újabb politikai csoportok – köztük a leglendületesebb Stronach csapata – próbálnak tőkét kovácsolni abból, hogy az osztrákok láthatóan csalódtak az immár három középpártban. Kérdés, amikor valóban mérlegelik, kire bízzák tartományuk, vagy az ország vezetését, hogyan döntenek. Honlapunk részletesen tájékoztatja az olvasókat mindegyik választásról.