Az Alumni fontos lépés az egyetemisták szervezeti életében, hiszen azt jelenti, hogy ha valaki már végzett, akkor is szoros kapcsolatban maradhat a még egyetemistákkal, és az ő hasznukra fordíthatja tapasztalatait – amelyekből már csak a hosszabb Bécsben töltött idő miatt is nyilván van elég.
Gregor András alelnök arról biztosította honlapunkat, hogy a célok az új vezetőség számára változatlanok. Egyre fontosabb megfelelően tájékoztatni azokat, akik még csak tervezik, hogy felsőfokú tanulmányaikat Bécsben folytatják. E tekintetben nagy segítség a
, amely friss információkat közöl, mindig aktuális, tömör és érthető. Mindez alapkövetelmény – teszi hozzá, s mivel a webes feladatok részben hozzá tartoznak, igazán hiteles a tőle származó felvilágosítás.
A honlap jó kiindulási alap – mondja. A továbbtanulás témájában sikerült a gyik – gyakran ismételt kérdések –http://mde.hu/tovabbtanulas/gyik/ rovatban választ adni a legfontosabb problémákra. Persze az ausztriai kiköltözés olyan fontos lépés, hogy érthető, ha igény van a személyes kapcsolatra. Ezt szolgálják a továbbra is rendszeresen megtartott fogadóórák, de az elnökség minden tagja válaszol az emailben feltett kérdésekre is – noha sokszor elegendő lenne csak a honlapra irányítani azt érdeklődőt.
Néha a személyes beszélgetések jelentenek segítséget, egymás jobb megismerése, a tapasztalatok átadása. Főleg a mindennapi élet tekintetében döntő ez – a „hol fogok lakni?” „miből fogok élni?” a kezdeti gondok közül a legnagyobb. Az első kérdésre válaszolva: a legkézenfekvőbb a kollégiumi elhelyezkedés, de azt például kevesen tudják, hogy később, alig egy év után már jogosult a diák állami lakás igénylésére. Bécs város önkormányzata a tulajdonában lévő lakások közül a szerényebbeket, kisebbeket kiutalja a több mint egy éve kollégiumban lakó egyetemistáknak, mégpedig igen kedvező bérleti díj ellenében.
Vigyázat, felvételi!
Gregor András – aki az Alumni Klubban is alelnöki tisztséget tölt be – nem győzi hangsúlyozni, hogy a bécsi egyetemeken is változik a világ. A zsúfoltság elkerülésére például az idei évtől sok szakon a már korábban bevezetett felvételi beszélgetés, a STEOP kiegészül egy írásbeli megmérettetéssel. Abban az esetben, ha az érintett szakon a jelentkezések száma elér egy bizonyos előre megadott keretet. Aki ezt nem veszi figyelembe, és lekési a május 31-i határidőt, veszít egy évet.
Továbbra is érvényesek a kedvezmények, amelyeket az évek alatt az egyesület kivívott tagjainak. (Utóbbiak egyébként nem fizetnek tagdíjat – jegyzi meg a félreértések elkerülése végett). Olcsóbb jegy a hazautazáshoz, kedvezőbb árak nagyvonalú vendéglő tulajdonosok jóvoltából – mindez könnyíti a diák életét.
Amit ők „viszonzásképpen” tesznek, az is pótolhatatlan: folytatódik például a kórházi program. Önkénteseik a legnagyobb bécsi kórházban (AKH) ápolt magyarokat segítik, tolmácsolnak azoknak, akik hosszabb időt itt töltenek – például a tüdő átültetésen átesett magyar betegeknek. (A két ország egészségügyi megállapodása értelmében az ilyen ellátásra szoruló magyar betegeket az AKH-ban műtik). Önkéntes segítőkből soha nincs elég, az egyesület szívesen fogadja, pontosabban várja a jelentkezőket – teszi hozzá az alelnök.
Persze a diákok élete nem csak a kötelességből vagy a mindennapi élet megszervezéséből áll. Az új vezetőség is folytatja a programok szervezésének gyakorlatát, a közös kirándulások, múzeumlátogatások éppúgy népszerűek, mint a bulik. Székhelyük most éppen nincs, a Collegium Hungaricum pénzszűkében egy ideje már nem tudja támogatni őket, de bíznak benne, hogy előbb utóbb akad majd intézmény, amely befogadja az egyesületet.
Sok mindennel foglalkoznak – egy dolog nem tartozik ezek közé. A politika. Ez az egyesület másról szól, fiatalok ausztriai beilleszkedéséről, közösségi életük kialakításáról, a mindennapok könnyítéséről.