Manapság, amikor a bécsi egyetemek látogatása gyakorlatilag ingyenes, szemben a hazai továbbtanulással, a pluszköltséget „csak” a lakás avagy a kollégium jelenti. Ez persze nem kevés, ezért is érdemes mérlegelni a lehetőségeket. A kollégium sem éppen ingyenes, viszont nem is biztos hogy minden jelentkezőnek jut hely. Ausztriában bevett gyakorlat a lakóközösség, amely az ingatlanközvetítés szempontjából speciális eset.
Két lehetőség van – tájékoztat Nagy Zoltán, a Bécsi Ingatlan tulajdonosa. Az adott, minimum háromszobás lakást a lakóközösség egyetlen tagja bérli, ő írja alá a szerződést, ő állapodik meg a főbérlővel, és ennek megfelelően ő visel minden felelősséget.
Ez mindkét fél szempontjából a legegyszerűbb és legtisztább ügy. Célszerű ilyenkor a lakóközösség többi tagjával jogi alszerződéseket kötni, elsősorban a költségek megosztásáról, illetve mindenfajta felelősség viseléséről. A főbérlő ugyanis csakis a szerződést aláíróval áll kapcsolatban, az ő bankszámlájáról érkezik be a lakbér, ő a felelős a fenntartási költségek időben történő kifizetéséről, tehát neki kell biztosítania, hogy a társaira jutó részköltségeket maga is megkapja.
A bizalom, a régi ismeretség adott esetben nem elegendő, jobb a kötelezettségeket írásban rögzíteni – figyelmeztet az ingatlanközvetítő, aki azt is tudja, hogy sokszor a lakóközösség tagjai hirdetés útján találnak egymásra.
A második és bonyolultabb lehetőség, hogy a lakóközösség minden tagja benne van a bérleti szerződésben, a bérbeadó mindannyiukkal szerződéses viszonyban van, és külön-külön kapja meg a megszabott pénzösszegeket. Ez azért sem igazán jó, mert így minden változtatásnál új szerződést kell kötni, vagyis mindannyiuknak egyszerre kell felmondani, ha akár csak egyikük akar maga helyett másik lakótársat hozni. (Az egy éves felmondási tilalom ugyanakkor erre a szerződésfajtára is vonatkozik.
Az első esetben az ilyen – diákoknál nem ritka – változás a bérleti szerződést nem érinti, csak az egymás közötti megállapodás módosul.
Az ingatlanközvetítő hangsúlyozza, hogy ez az albérleti forma rendkívül népszerű, és talán éppen ezért nem egyszerű megfelelő lakást találni. A kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat, kevés a megfelelő objektum, hiszen az ideális a minimum három külön bejáratú szobával, közös nappalival, nagy konyhával, külön wc-vel rendelkező lakás, ráadásul a bérbeadók közül sokan idegenkednek a diákoktól, mondván, hogy hangosak, nem egyszer zavarják a ház lakóit.
A kicsi kínálat miatt az ilyen ajánlatok nagyon gyorsan elkelnek, még inkább érvényes az a tapasztalat, hogy túlságosan előre nem lehet szerződni, ha valaki megfelelő lakásra talál, akkor azt a következő hónap első napjától le kell kötni – és persze ettől a perctől kezdve a bérlőt terheli minden költség. Akkor is, ha még nem talált lakótársra.
A bérleti feltételek minden esetben azonosak, legyen az hagyományos albérlet, avagy lakóközösség. Vagyis szó sem lehet arról, hogy a diákok csak a tanévre bérlik a lakást, a nyári szünetre nem fizetik a költségeket. Mindennek ellenére a lakóközösség-forma Ausztriában népszerű, és a szigorú törvényi keretek miatt minden fél számára biztonságos.