Egy kérdésre nincs válasz. Vajon mit érzett Melinda, a ragyogó szépségű és tehetséges prímabalerina, amikor a szerelem, az Esterházy Pál herceggel kötött házasság kedvéért 1946-ban megírta felmondó levelét és ezzel egy életre búcsút mondott a színpadnak. „A nap belülről süt” című dokumentumfilm készítői - Katona Zsuzsanna forgatókönyvíró-rendező és Nyeste Péter szerkesztő-producer –hiába faggatták erről legközvetlenebb bizalmasait, fivérét, Ottrubay Józsefet, vagy egykori balett táncosnő-kolléganőjét, ilyen érzelmeket Melinda senkinek nem árult el. Nem tudni, fájt-e a szíve, és azt sem, mit érzett, amikor sorsa rosszra fordulása, Pál herceg letartóztatása után az Operaház nem hívta vissza.

Nem volt könnyű dolguk a dokumentumfilm készítőinek. Mozgókép nemigen állt rendelkezésre, korabeli fotók ugyan fellelhetők voltak, és a még elérhető rokonok, ismerősök elbeszéléseiből a történet is kikerekedett, de a szituációkat „ál-archív” felvételekkel voltak kénytelenek vászonra vinni.

Öröm, siker és fájdalom

„Szerencsére” Ottrubay Melinda élete önmagában is filmtörténet. Dr. Ottrubay Dezső, törvényszéki elnök lányaként 1920-ban látta meg a napvilágot. Már hét évesen beteljesült álma, balett órákat vehetett, tudását és a legmodernebb balett-technikákat Párizsban tökéletesíthette. A Budapesti Operaház balett-táncosnőjeként alig 24 évesen megkapta a „primabalerina assoluta“ címet, a nemzetközi balett világ legmagasabb kitüntetését. Legjelentősebb szerepei: Tündér (id.Harangozó Gy.: A fából faragott királyfi); Sylvia (Nádasi F.); Lány (id.Harangozó Gy.: A csodálatos Mandarin); Terpszikhoré (Milloss A.: Prométheusz teremtményei); Szulamit (Cieplinski: József legendája); Seherezádé (Kölling); Sakuntala (Cieplinski); főszerep (Cieplinski: Bolero). Nemcsak táncolt, hanem tanította is a tánc művészetét: erről írt könyve 1939-ben jelent meg Ritmus és tánc címmel.

Az Operaház volt az élete, ott ismerkedett meg Esterházy Pál herceggel is, akivel 1946-ban házasságot kötött. A herceg ekkora az államosítás következtében már elveszítette vagyonát, Ottrubay Melinda felhagyott a tánccal és egyben csodálatos karrierjével. A boldogság két évig tartott: Esterházy Pál herceget 1948-ban, a Mindszenty perben, a hercegprímással együtt 15 év fogságra ítélték, Melinda életében a félelem, a nélkülözés, a megaláztatás, de egyben a reménykedés évei következtek.

Megindító jelenetek örökítik meg a filmben, ahogyan Melinda betegséget tettetve sikeresen kivonta magát a családját sújtó kitelepítés alól, csak hogy bebörtönzött férje közelében maradhasson, járhassa a hivatalokat, csomagot, levelet csempésszen be hozzá.

Szabadság, Svájc, Burgenland

1956-tól, a szabadulástól az út már egyenes, a házaspár Zürichben telepedik le. Az itteni élet csendes boldogságáról fotók tanúskodnak, mint ahogy az 1989-es temetés, és Melinda későbbi burgenlandi szerepét is immár több filmjelentés is megörökíti.

Az ma már egyértelmű, hogy Pál herceg jól döntött, amikor végrendeletében ezt a nemcsak balett művészként nagyszerű asszonyt tette meg egyedüli örökösévé. A gyászon felülkerekedve 1989-ben nagy elszántsággal vette át a több, mint 500 éves Esterházy hagyaték irányítását. Az osztrák törvények lehetőségét kihasználva létrehozott magánalapítványok kiállták az idők próbáját, alkalmasnak bizonyultak a vagyon korszerű kezelésére. 2001-ben pedig a Dr. Ottrubay István vezette Esterházy Vállalkozások (Esterházy Betriebe GmbH) megalapításával lényegében megalapozta egy modern és a jövőbe tekintő vállalatvezetés struktúráját.

Amikor pedig látta, hogy unokaöccse jóvoltából jó kezekben van az Esterházyak hagyatékának gondozása, a kulturális kincsek, történelmi emlékek ápolása, s a mindehhez szükséges vagyon megőrzése, Melinda visszavonult. A film bemutatóján a két család tagjai, barátok, ismerősök, az Esterházy Magánalapítvánnyal kapcsolatot tartók, akik megtöltötték a Puskin mozi nézőterét, hiába keresték a főszereplőt. Melinda hercegné, ahogyan szokta, most is tartja a szavát. Márpedig 2002-ben úgy döntött, hogy visszavonul, és szűk családi körben tölti napjait.