Az iszlám hitűek száma a 8 és fél millió lakosú Ausztriában félmillió. A legtöbben Törökországból települtek be jobb megélhetést keresve, sokan menekültek még a balkáni-háború idején Bosznia Hercegovinából, a harmadik legnépesebb csoportot pedig az ugyancsak az öldöklést hátuk mögött hagyó csecsenek teszik ki. Harmaduk – elsősorban rég itt élő törökök – már osztrák állampolgár. A többség nem is feltétlenül a társadalom számkivetettje.
Eredetileg a századik évfordulóra, 2012-re tervezték az új törvényt, ám a csúszás érthető: nem egyszerű összeegyeztetni az egyre növekvő muzulmán közösség érdekeit az osztrák lakosságéval. A cél egyértelmű: a vallásgyakorlás szabadságát a muzulmánok kötelezettségeivel kell összekötni. Ilyen az osztrák világi törvények betartása – a sharia fölé helyezése. Nem elhanyagolható elvárás, hogy a szabad vallásgyakorlás ürügyén az iszlám országok ideológiájából ne jusson be Ausztriába olyasmi, ami itt elfogadhatatlan.
Ez utóbbi miatt az új törvény tiltja a vallási és oktatási intézmények külföldről történő finanszírozását. Legfeljebb egyszeri pénzügyi támogatás engedélyezett, az is osztrák alapítványon keresztül. Ma még az iszlám központok, mecsetek, a prédikátorok és imámok gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül jutnak pénzhez Szaud-Arábiából és Törökországból, amit akár híveik radikalizálására, kiképzések elősegítésére is felhasználhatnak. A jövőben csak hazai forrásokat vehetnek igénybe, s tilos külföldi imámokat foglalkoztatni. Ma az országban működő 300 imám közül 65 a török kormány alkalmazottja, s nem alaptalan a félelem, hogy velük együtt nem kívánatos társadalompolitikai hatások is érkeznek.
A külföldi vallás-tanítók kiváltásához Ausztria megfelelő teológiai egyetemi képzést biztosít. Egyben kötelezik a prédikátorokat a német nyelv ismeretére. Megkövetelik a Korán valamennyi változatának német fordítását – az állam tudni óhajtja, mi folyik a szabad vallásgyakorláshoz rendelkezésre bocsátott mecsetekben. Erre azért is szükség van, mert volt néhány nem kívánatos eset: tavaly novemberben a legnagyobb és leglátogatottabb bécsi mecset, az Iszlám Központban 1979 óta működő Altun Alem mecset prédikátoráról például kiderült, hogy hívei közül harcosokat toboroz az Iszlám Állam részére. Vagyis a Dzsihad eszméinek meghódított (többnyire tanulatlan és munkanélküli) fiataloknak segít eljutni a szíriai-iraki kiképzőtáborokba.
Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint az eddig így kiutaztatott 160 muzulmán közül legalább 60 az ő (Ebu Tejma) kapcsolata volt. Az összlétszámból nagyjából 30-an az ottani harcokban életüket vesztették, ám hatvanan már visszatértek Ausztriába, és ki tudja, nem várják-e a parancsot egy terrorakcióra.
A gyanú nem csupán feltételezésen alapul. Egy másik prédikátort augusztusban érték tetten, amint nyolc csecsen férfit próbált kicsempészni az országból – első vallomásuk szerint törökországi nyaralásra. A letartóztatott prédikátor – Yunus F. – aztán helyesbített: az igazi célpont a szíriai-iraki hadiövezet lett volna. A két prédikátor jó ismerős, s a hatóságok feltételezik, (az ártatlanság vélelme érvényes itt is), hogy Ebu Tejma az emberanyag beszervezését és az anyagiakat biztosítja, míg a török származású Yunus F. logisztikát, törökországi kapcsolatokat és határ menti helyismeretet szolgáltat.
Nos, a külföldi forrás kiapadásától, a mecsetek hétköznapi életének átláthatóságától (a német nyelv használatától) a kormány az ilyen kapcsolatrendszerek ellehetetlenítését, a keményvonalas szalafista hálózatok aknamunkájának megszüntetését reméli. Ez a célja egy másik előírásnak is: a jövőben a vallási közösségnek el kell bocsátania azt a vallási vezetőt, akit osztrák bíróság egy évnél hosszabb börtönbüntetésre ítélt.
Cserében az új-régi törvény garantálja a zökkenőmentes vallásgyakorlást, (imahelyet kórházakban, a hadseregben és más középületekben is), biztosítja az iszlám központok működtetését, az állami védelmet létesítményeiknek. Nem gördít akadályt a vallási előírásoknak megfelelő élelmiszer előállítása elé, elfogad bizonyos vallási szokásokat (például a muzulmán fiúk körülmetélését – csakúgy, mint a két éve életbe lépett izraelita törvény), iszlám-teológiai fakultás létesítését ígér a Bécsi Egyetemen, s ha nem is mondja ki a muzulmán vallási ünnepek munkaszüneti nappá minősítését, lehetőséget ad erre az egyes munkáltatóknak. A muzulmánok kedvében járva szervezeteiket közhasznú társasággá nyilvánítja, és ezzel utat nyit újabb szervezetek létesítéséhez azoknak, akik nem érzik megfelelő képviseletnek a jelenlegi kettőt.
A törvény rosszallást vált ki a muzulmánokat tömörítő szervezetből, amelynek vezetői leginkább a külföldi finanszírozás megszüntetését kifogásolják. E forrás nélkül sok iszlám létesítmény csődbe mehet – vélik. Az alig két éve alapított, és szinte teljesen szaud-arábiai pénzekből épülő, a vallások közti párbeszéd bécsi intézményének szánt Abdullah király központot más is veszélyezteti. Az új törvény előírásain kívül gond az is, hogy a szaudi ígéretek ellenére a finanszírozó országban továbbra sem hódit a párbeszéd gondolata: ott még mindig dívik a vallásszabadságot hirdetők megkorbácsolása, bebörtönzése.
.png)
