Nem az Intercontinental szálloda helyére tervezett toronyház - együttes az első eset az ilyen megfontolásra. Már a Wien Mitte közlekedési csomópont körüli új városrész több mint tíz évvel ezelőtti kialakítása sem tetszett a szigorú ítészeknek. Akkor a város meghozta a szükséges kompromisszumot, és - bár ez a projekt igen fontos volt, hiszen ezen a ponton találkozik először a repülőtérről a városba érkező idegen Béccsel - beletörődtek, hogy a toronyházak jó tyí méterrel alacsonyabbak legyenek az eredetileg tervezettnél. Akkor az volt az UNESCO ICOMOS - a nemzetközi szervezet műemlékvédelmi bizottságának - indoklása, hogy "Csakis az a bécsi Belváros lehet a Világörökség része, amely pontosan úgy fest, mint ahogy azt Canaletto annak idején a Belvedere magaslatáról látta és megfestette, s ami e pontról eddig zavartalan örömet okozott." Canaletto olasz festő 1760-ban festette a hivatkozás alapjául szolgáló festményt. Az akkor tervezett négy, 90 méter körüli - vagy annál is magasabb - toronyház, amit itt, a Ringtől keletre, a Stadtpark bejáratánál terveztek, légvonalban alig 800 méterre van a Stephansdomtól, és belelógott volna a körpanorámába.
Az előző változtatás után -
Kép: Isay Weinfeld & Sebastian Murr építészek |
Az akkor történtek persze tanulságul is szolgálhatnának egy mai döntéshez. Hiszen bármennyire is fájt a város és a magánberuházók közössége számára az UNESCO üzenete, hallgattak a figyelmeztetésre. A ma már megszokott látkép, a közlekedési csomópont, a szellemesen kialakított üzletközpont és környéke megfelel az elvárásnak, a Belvedereből zavartalan a belváros látványa. És a Wien Mitte is betölti eredeti funkcióját: mintha nem is lenne alacsonyabb az épületegyüttes, a beruházók így is megtalálták a számításukat, a bécsiek pedig igencsak élvezik az előnyöket.
A mostani kifogás a Stadtpark szélén, átellenben a gyönyörű jugendstíl metróállomással (Otto Wagner ) álló fantáziátlan Intercontinental helyébe tervezett épületen túl inkább a mellé megálmodott 66 méter magas lakóépületet érinti. Pedig ez már kompromisszum: eredetileg 73 méteres magasságot terveztek, ám az UNESCO közbenjárására csökkentették ezt a magasságot. Az ICOMOS számára ez azonban nem elég: maximum 43 méter lenne elfogadható ahhoz, hogy Bécs megőrizhesse a Világörökség része címet. Ebben az építményben méregdrága lakások épülnek, a beruházó pontosan megtervezte, hány lakás eladása fedezné a költségeit. A veszteség így elég nyilvánvaló lenne, a 66 méter még éppen csak behozná a ráfordítást, és már ez is kompromisszum, amelyet az ICOMOS felszólítására hoztak. A tavaly véglegesített elképzelés nemcsak a magasságból faragott le, ms észrevételt is figyelembe vett. A korcsolyapálya (a szállodaépület mellett) 200 négyzetméterrel kisebb lesz, 6500 négyzetméteres jégfelület várja majd a bécsieket, akik igencsak kedvelik ezt a létesítményt. Az így nyert területtel szélesítik a Konzerthaushoz vezető járdát. Terveznek még a lakótorony mellé egy másik, többemeletes épületet, amely a Heumarktgebäude nevet kapja, és ahova a korcsolyaegyesület is beköltözhet, és talán itt lenne a Zeneművészeti Főiskola székhelye is, és/vagy helyet kaphatna az épületben a szintén érdekelődést tanúsító, és a Konzerhausban otthonos Bécsi Szimfonikusok.
Canaletto festménye |
Most tehát Bécs térfelén a labda. 2018 februárjáig el kell dönteni, mi a fontosabb, a 210 millió eurós projekt befektetőinek érdekében álló 66 méter es magasság, avagy a büszke cím, amely kétségkívül számít az idegenforgalom szempontjából, de lehet, hogy pusztán hiúsági kérdés. A 2001-ben megszerzett státusz Bécs történelmi központjára vonatkozik, 4,6 négyzetkilométert ölel fel, vagyis a teljes város teljes területének két százalékát. A belvároson kívül idetartozik a Schwarzenberg palota, a Belvedere kastély, és a Szaléziánus Kolostor által határolt harmadik kerületi rész.