Elsőként az SPÖ egyik erős embere, Michael Häupl, Bécs polgármestere vetette fel már 2002-ben a hadsereg szerkezeti átalakításának gondolatát, és javasolta hivatásos hadsereg létrehozatalát, miközben Norbert Darabos, szintén szociáldemokrata védelmi miniszter még tavaly is elképzelhetetlennek tartotta a sorkatonaság megszüntetését. Ugyanez a politikus most a hivatásos hadsereg mellett száll síkra, annyira, hogy a népszavazáson csakis arra várna választ, akarja-e a nép egy ilyen, önkéntes profikból álló fegyveres erő létesítését.

A Néppártban ellenkező volt a folyamat: évtizeden át támogatták a politikusok a hivatásos hadsereg gondolatát, most azonban ellene voksolnak, mondván, hogy a kötelező sorkatonaság eltörlésével lényegében megszűnne a polgári szolgálat és a katasztrófa elhárítás. E két funkció ellátására ugyanis eddig a sorkatonák közül került ki a megfelelő létszám. Mindkettő fontos feladata (volt) a hadseregnek. A szociális szolgálat, ahogy a neve is mutatja egészségügyi kisegítést biztosított: olyanok végezték – a tényleges sorkatonai időnél hosszabb ideig -, akik lelkiismereti vagy vallási okokból elutasítják a fegyver használatát.

Darabos érvelése szerint a két fontos szolgálathoz szükséges létszámot más konstrukciókban lehetne biztosítani. Johanna Mikl-Leitner néppárti belügyminiszter, akivel Darabosnak egyeztetnie kell a kérdésben, ezt nem ismeri el, és félti a két elengedhetetlen funkciót. Arról már megszületett a megállapodás, hogy a népszavazást januárban – 13-án vagy 20-án – megtartják, de egyre élesebb a vita arról, milyen kérdésre kérjék a választ a lakosságtól.

A szociáldemokrata védelmi miniszter szerint elegendő megkérdezni, akarja-e a nép a hivatásos hadsereget. Ha az igenek többségben lesznek, az automatikusan a régi sorkatonaság elvetését és megszüntetését jelenti. A Néppárt szerint viszont a kérdésben szerepelnie kell a szövetségi hadsereg megszüntetésének, sőt, utalni kell a két másik funkcióra, a polgári szolgálatra és a katasztrófa elhárításra is, amely szerintük így hátrányos helyzetbe kerül. Érvelésük szerint csakis így lenne korrekt a népszavazásra felszólítottak tájékoztatása. Eközben nem látható, hogyan lehet mindezt az információt egy egyszerűen megválaszolható kérdésbe sűríteni.

A vita végére hamarosan pontot kell tenni. Annyi bizonyos, hogy békeidőben szokatlanul sokat olvasni, hallani ezekben a hetekben – és januárig biztosan – az osztrák hadsereg történetéről, feladatairól.