Magyarországon nincs már egyetlen jelentős példányszámú, szabad újság és - az RTL kivételével-  egyetlen ténylegesen független TV és rádióadó sem – írja Paul lendvai a Der Standard című bécsi napilapban.

Az idei tanévben kereken ezerötszáz ausztriai iskolában nem csak tankönyveket, hanem laptopokat illetve tableteket is osztanak: a tizenegy illetve tizenkét évesek – az ötödik-hatodik osztályosok - kapják a digitális oktatásra alkalmas eszközöket. Az adományozó az oktatási minisztérium, amely előzetesen felmérést készített az érintett iskolákban.

A magyar miniszterelnök nem csupán az energiapolitikában ápol szoros kapcsolatot Oroszországgal – írja Alexander Dworzak, a Wiener Zeitung szerkesztője.

Az utóbbi napokban sokakban  felvetődik a kérdés: mi lesz ezzel az Evergrande üggyel? Milyen mértékben lehet ránk hatással? A választ rovatunk pénzügyi szakértőjétől, János Zsolt MAS pénzügyi tervezőtől várjuk – aki szerint logikusnak mondható, hogy jelenleg ez a TÉMA. Már csak azért is, mert a sajtó azonnal ráharapott az érlelődő botrányra. Szerencsénkre János Zsolt maga is sokat foglalkozott ezzel a témával.

Rendes körülmények között ilyenkor már régen tart a bécsi bálszezon. A hagyományoknak megfelelően már november közepén eldördül a startpisztoly – hogy mindenkinek jusson az élményből, a Stephansplatzon keringőznek a város vezetői, és persze bárki csatlakozhat hozzájuk. A járvány ettől az örömtől is megfosztotta az osztrákokat – nézzük csak, mi minden marad el.

Igen sok ismerős és ügyfél – köztük a szervuszausztria.hu több olvasója – keresi meg rovatunk állandó szerzőjét, János Zsolt MAS pénzügyi tervezőt azzal a kérdéssel, vajon az őket elárasztó rekláminformációkat mennyire lehet komolyan venni. A cikkben megadott magyarázat most nekik szól és mindazoknak, akik nem fogalmazták meg aggályaikat, de foglalkoznak a témával. Különösen indokolt ez, mert ilyenkor, szükség idején, sokan veszítik el az állásukat, s közülük nem kevesen igencsak hajlamosak bedőlni a kreatív csalóknak… Abban a reményben, hogy most aztán megtalálják az aranytojást tojó tyúkot. 

Lehet, hogy ez az idei bécsi szivárvány-ünnep – a másság felvállalásának ünnepe – kicsit kevésbé lesz látványos, mint az utóbbi években: ez is a járványnak tudható be. Igaz, sokan úgy vélik, most tér vissza a gyökerekhez ez a rendezvény. Június 19-én ugyanis a felvonuláson csak gyalogosan, kerékpárral, esetleg kerekes székben lehet részt venni, elmaradnak a járművek, a hatalmas teherautók, platójukon színes életképekkel. Nem utolsósorban kötelező a maszk viselése, és a minimum egy méteres távolság tartása.

A koronavírus járvány napjaink elsőszámú témája, de ott van közvetlenül utána a másik legnagyobb érdeklődésre számot tartó- ráadásul nem függetlenül tőle -: az infláció. Határon innen és túl egyre csak kúsznak fel az árak, így nem csoda, hogy a szakember – János Zsolt MAS - mostanában olyan kérdést is kap, mint hogy: ”Megtörténhet esetleg, hogy a központi bankok kezéből kicsúszik az infláció?” Pedig eleget hallani azt is, hogy ez az infláció inkább átmeneti jellegű. Akkor hogy lehet, hogy az árszint folyamatosan emelkedik?

Bár még messze nem vagyunk túl a pandémián – most az Omikron szedi az áldozatait a ki tudja hányadik hullámban – ám természetesnek vehető, hogy a nagy szervezeteket fejlesztő cégek már előbbre tartanak. A járvány utáni élettel foglalkoznak, azzal, hogy az erőteljes digitalizáció minden téren az eddigitől eltérő utat mutat. Rovatunk állandó szerzője, János Zsolt MAS a lehetőségeket vázolja fel – nem kerülve a provokatív kérdéseket sem.

Csak idő kérdése volt, mikor „kap” Bécs egyre növekvő magyar nyelvű közössége saját színtársulatot. Ez a pillanat öt évvel ezelőtt jött el. Egymást követték az előadások, s most ismét bemutató előtt áll a társulat: az ÉS MÉG SOKAN MÁSOK című vidám kémtörténet premierje 2022. június 11-én 19:30-kor lesz a társulat állandó játszóhelyén, a Pygmalion Theaterben.

Határon innen és túl mindannyiunkat súlyosan érint a soha nem látott áremelkedés. A folyamatot ugyan befolyásolni nem tudjuk, de az infláció kialakulásának megértése mégis segíthet.  Mint annyiszor, most is szakértőnket, János Zsolt MAS pénzügyi tervezőt kértük, hogy foglalja össze a lényeget.

Határon innen és túl sokakat foglalkoztat az infláció, vagyis, hogy mi idézte elő a régen nem látott mértékű áremelkedéseket. Ugyancsak nem országhoz kötött azoknak a fanatikusoknak a véleménye, akik fennhangon hirdetik: a pénzmennyiség vezetett az inflációhoz, tehát ha az emberek az ő termékeiket megvásárolnák, akkor egyszeriben minden rendbe jönne. Az elméletekről és a kiútról rovatunk szakértőjét, János Zsolt MASt kérdeztük.

Az osztrákok úgy érezhetik, most már tényleg helyreállt a világ.  Két év kihagyás után, végre itt az Operabál, annak minden hívságával egyetemben. Nem annyira a kényszerű szünet, inkább az igazgatóváltás miatt kicsit másképpen, mint eddig: a bálnak most nincs – minden szervezésért felelős – Nagyasszonya, helyét négytagú hölgybizottság vette át. És persze a körülményekhez igazodva alaposan felmentek az árak.

Ausztriát is elérte az energiaár emelkedés és ennek következtében szinte valamennyi termék drágulása.  A kereskedők a megnövekedett költségeket azonnal az áruk és a szolgáltatások eladási árához csapták, ami természetesen a lakosság részéről felháborodást, rossz hangulatot váltott ki – írja honlapunknak Bécsből Horváth Tamás.

A nyári ülés előtt már nem sikerült a napirendbe beszorítani e fontos témát, de a hosszas tárgyalási huzavona eredményt hozott, s az öt parlamenti pártból négy megegyezett: vége a férfiuralomnak a himnusz szövegében. Ha minden jól megy, szeptemberben vitára bocsátják és októberben már el is fogadhatja a törvényhozás a szövetségi himnusz új szövegét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem csak a szabályokat írja át, de még a játékot vezető bírót is a saját csapatából választja ki – írja a Der Standardban megjelent cikkében Paul Lendvai.

A Riporterek Határok Nélkül szervezet évente egyszer nyilvánosságra hoz egy listát, amely a “sajtószabadság női és férfi ellenségeinek” nevét tartalmazza. A magyar kormányfő valóban kiérdemelte, hogy felkerüljön a listára – írja Gregor Mayer a Der Standard című bécsi napilapban.

Beethoven a Bécsi Filharmonikusok anyanyelve. Tanúsíthatja ezt minden szerencsés zenerajongó, akinek sikerül bejutnia a Salzburgi Ünnepi Játékokon a Fidelióra: az augusztus 4-i bemutató után hat alkalommal lenne erre lehetőség, ha nem fogyott volna el elővételben minden jegy. Mörk Leonóra ott járt a főpróbán, s élményét megosztja a szervuszausztria.hu olvasóival.

Amikor Garri Kasparov, minden idők egyik legjobb sakkozója 1997. május 12-én elvesztett egy partit az IBM Deep Blue számítógépével szemben, a mesterséges intelligencia ült diadalt a természetes felett. Vajon a pénzügyekben is kellene-e működnie annak, ami a sakkban már 25 évvel ezelőtt lehetséges volt? Nem lenne elvárható, hogy a mesterséges intelligencia a befektetők javára billentse a nemzetközi részvénypiacokat? Vajon gyakorlatilag, avagy elméletileg lehetséges-e ez? János Zsolt, a szervuszausztria.hu pénzügyi szakértője szívesen vállalkozik a válaszra.

Ausztriában egyre égetőbb az ápoló személyzet létszámhiánya: a legfrissebb felmérés szerint 2030-ban a betöltetlen állások száma már eléri a hetvenötezret. Hazai forrásból aligha képzelhető el a megoldás, így érthető, hogy igyekeznek lefaragni az idegen országokból betelepülő szakemberek előtt álló akadályokból. Nekik ugyanis hosszadalmas eljárásban kell honosítaniuk hazájukban szerzett szakképesítésüket ahhoz, hogy munkába állhassanak.