János Zsolt mindenekelőtt a statisztikai adatok értelmezését világítja meg. Ezek félrevezetőek lehetnek, mert nagy kérdés, vajon tényleg az történik-e, aminek a statisztika alapján „történnie kell”. Mindig csak az aktuális számok alapján derül ki, mi hogyan alakul.

Éppen a minap kérte ki például a Bank of America a nagy alapkezelők véleményét. Egyértelmű, hogy a figyelmet mindenképpen az inflációra kell irányítani? Ha az tartósan tovább fennmarad és jön egy második hullám, akkor a központi bankok továbbra is kemények maradnak, ami azt jelenti, hogy a kamatszint magasan marad, és ez egy lényeges, hiszen ez az, amit a gazdaság érez. Ha az infláció elfogadható szintre esik (az új 2% az a 4%), és stabilizálódik nagyjából 3,5-4% körül, akkor a központi bankok kicsit tudnak lazítani. Már ha tudják tartani ezt a szintet.

A növekedéstől elválaszthatatlan hitelről: továbbra is elvárás lenne, hogy az utolsó negyedév hasonló legyen ahhoz, amilyenek ezek a negyedévek statisztikailag szoktak lenni. (Ebben a tekintetben lehet adni a statisztikára, például tudható, hogy a szeptember általában az év egyik leggyengébb hónapja. Ha ezt valaki tudja, akkor a negatív híreket is másképp kezeli, hiszen ahhoz, hogy a szeptember gyenge legyen, kellenek negatív hírek. Ezek nélkül nincsen gyenge árfolyam. Aki ezt figyelembe veszi, az a szeptemberi időszakot is inkább beszállási vagy bevásárlási időszakra tudja használni.)

Persze ha valami megváltozik – márpedig elég sok paraméter van – az felborítja a forgatókönyvet. Ezzel,  a menet közbeni változtatás szükségességével  együtt kell élni befektetőként, csak úgy, mint mindenkinek, aki ma éli a gazdasági életét.

János Zsolt: - Több jel is azt mutatja, hogy a kamatemelési ciklus végére értünk. Jelenleg a legtöbb alapkezelő 2024 elejére vár enyhítést. És azt is, hogy a magasabb kamat beárazódik az életünkbe.  Én úgy látom, hogy nem az fog jönni, ami 13 évig volt, hanem most kerültünk vissza a normális szintre. Amit láttunk, vagyis a nulla kamatszint és nagyon alacsony infláció, a kamatok radikális csökkentése csak a Lehmann összeomlás utáni időnek volt a szükséges eszköze. Most érünk oda vissza, ami egészséges és normális. Miért? Hát azért, mert van magasabb, kockázatmentes kamat. Ha kockázatról beszélünk, akkor ez megint be van árazva. Ezzel jobban lehet kalkulálni, a nulla és a negatív kamat az alapjában nonszensz volt – teszi hozzá.

A fő kérdés a szakértő szerint az, hogy azok a szervezetek, amelyek 13 év alatt kialakultak, mennyire lesznek életképesek, és sikerül-e mindenkinek felfejlődni a nulla kamatszintből életképes kamatszintre. János Zsolt szerint ez nem fog mindenkinek sikerülni, és ezért 2024-ben Európában is elkezdődik gazdaságilag az az idő, amikor akvizíciók, átvételek, felvásárlások, csődök kezdenek indulni. Az immár megszokott Díványbeszélgetéseken van mód a személyes találkozóra a szakértőkkel. Legközelebb október 18-én Székesfehérváron, 18.30-kor, helyszín:  Mercure Hotel, jelentkezés itt: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol-2/.

A novemberi Díványbeszélgetésre jelentkezés itt: https://pfspartners.hu/divanybeszelgetes-a-tokepiacrol/

János Zsolt emellett minden hétköznap reggel a Kávézacc podcastban https://pfspartners.hu/podcast oszt meg hasznos gondolatokat és összefüggéseket. Tény: ha egy-egy ilyen beszélgetésből valaki egyetlen egy összefüggésre rájön vagy tudatosodik benne, onnantól kezdve már az ő saját portfólióját is másképpen fogja tudni kezelni. Illetve mondjuk az ő tanácsadójával, pénzügyi tervezőjével, befektetési szakemberrel egészen más szinteken fog tudni beszélgetni.