Pofozkodó csárdás Bécs és Budapest között

 
2017. Júl. 29. 08:35

Pofozkodó csárdás Bécs és Budapest között

2017. július 29., Szombat 08:35

Magyarország egoizmussal vádolja Kern szövetségi kancellárt, az SPÖ színvonalon alulinak tartja a szemrehányásokat.

 Amikor Christian Kern (SPÖ) szövetségi kancellár  a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az EU-támogatások csökkentésével fenyegette meg Magyarországot és Lengyelországot, azonnali bírálatra számíthatott Kelet-Európából. A válasz nem sokáig váratott magára: Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök a külügyminiszterét bízta meg azzal, hogy célkeresztbe vegye Kernt. Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy legújabb nyilatkozatával a szövetségi kancellár „azoknak a balliberális politikusok oldalára állt, akik a Soros-tervet akarják megvalósítani”. A sajtóeseményen a magyar külügyminisztérium vezetője egoista magatartással vádolta meg Ausztriát: „Egyetlen ország sem olyan szolidáris Ausztriával, mint Magyarország, hiszen  határkerítése nemcsak önmagát, hanem Ausztriát is védelmezi”.

A lap képe (Kern kancellár) a cikkhez: (c) APA/GEORG HOCHMUTH

Szijjártó szóbeli kirohanása azonban nem az utolsó menete volt az osztrák-magyar pofozkodós táncnak, mert a budapesti bírálatra azonnal következett Bécsből az ellenbírálat: a magyar fődiplomata kijelentései „csupán azt jelzi,  mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar politika” – tudatta a magyarokkal az SPÖ parlamenti frakciójának vezetője, Andreas Schieder. A „színvonaltalan szemrehányások” csupán a demokrácia és az emberi jogok Magyarországon végbemenő leépítésének a legújabb jele.

A hatalommegosztás kiüresítése

A Bécs és Budapest közötti újabb ütésváltást a szövetségi kancellárnak az a kijelentése váltotta ki. volt, amellyel az  EU-tagállamok Magyarországon és Lengyelországban romló demokratikus állapotokkal kapcsolatos lehetséges reakciójára utalt- mindkét országnak szemére vetik,  hogy ki akarják üresíteni a jogállamiság és a hatalommegosztás elveit. Varsóban jelenleg a „Jog és Igazságosság Pártja” (PiS) elnevezésű nemzeti-populista párt próbálja meg ellenőrzése alá vonni a bíróságokat, míg a magyarok ellen az a kifogás,  hogy az oktatási reform álcaköpenye alá bújva el akarják üldözni az országból a Soros György liberális amerikai milliárdos és filantróp által alapított és kényelmetlenné vált Közép-európai Egyetemet. „Aki nem tartja magát a szabályokhoz,  az nem kaphat tisztán 14 vagy hat milliárd eurót, miként ez Lengyelország vagy Magyarország esetében történik. Ezt a németek és az osztrákok nem fogják megengedni” – mondta Kern a FAZ-nak.

Az EU következő pénzügyi kereteiről van szó

Az említett összegek az EU azon több évre kiterjedő pénzügyi tervének a részei, amely az európai támogatások elosztását szabályozza. A 2020-i érvényes jelenlegi pénzügyi tervnek utcahosszal Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője  közel 80 milliárd eurós támogatással. Kern fenyegetőzésének rövidtávon semmilyen hatása sincs, mert a már betervezett támogatást a program futamideje alatt nem lehet csökkenteni. De a jövő évben megkezdődnek a tárgyalások a következő pénzügyi keretekről (2020-2026), és az év második felében Ausztria adja majd az EU soros elnökségét. E funkció alapján részt vehet az  Európai Uniós napirendjének kidolgozásában.   

A budapesti és a varsói kormányok demokrácia felfogását illető kritikáktól eltekintve ehhez jön még az is, hogy az EU költségvetésével kapcsolatban objektív cselekvési kényszerhelyzet van, mert Nagy-Britannia kilépésével, amely 2019. március 29-én zárul le (hacsak a britek nem tesznek 180 fokos fordulatot), az Unió elveszti az egyik legnagyobb nettó befizetőjét – a Brexit tehát szükségszerűen takarékossági vitához vezet  majd. A strukturális támogatások mellett, amelyekből a szegényebb EU-tagállamok profitálnak, az Unió költségvetésében a mezőgazdasági támogatások jelentik a legnagyobb kiadásokat – a mezőgazdasági támogatások csökkentése ellen azonban, mint mezőgazdasági ország, nem csak Lengyelország lázadhat, hanem mindenekelőtt Franciaország is.

Tekintettel a várható francia ellenállásra számos EU-tagállam inkább a strukturális támogatások kérdésében aktivizálja majd magát – és eben az összefüggésben néhány EU- fővárosban érdeklődést keltettek Věra Jourová igazságügyi biztos legújabb kijelentései. Néhány nappal ezelőtt a cseh származású biztos asszony arra bíztatott, hogy a jövőre vonatkozó költségvetési  tervezéseknél előfeltételként vegyék figyelembe a jogállamiság betartását is.  (ag/la)

(Die Presse, nyomtatásban: 2017.07.28-án.) 

Fordította: dr. Gonda László

1 komment:
Lackinger Béla | 2017. július 29., Szombat 19:11
Ez a vasutas fickó, ez a Kern már nem sokáig pofázik bele a mi belügyeinkbe. Szava október közepétől a kutyát nem fogja érdekelni, ugyanis nem ő lesz a kancellár. Mellesleg nem Ausztria és Németország "adja" a pénzeket, azok járnak nekünk az Uniótól cserébe azért, hogy el kellett adnunk ingünket-gatyánkat, be kellett zárni gyárainkat, nem termelhetünk semmit, csak ha Brüsszel megengedi.

Szólj hozzá:



Ilona stüberl
Bécsi Ingtalanok
Hotel Benczúr
BCB Consulting
 
 
Bogipark