A téma örökzöld, mint ahogy az időről időre visszatérő kezdeményezés kiváltó okát sem sikerül megszüntetni: az osztrák felsőoktatás anyagi gondjai megoldhatatlannak tűnnek.

Beatrix Karl, aki elképzeléseit hivatalba lépésének egyéves évfordulóján jelentette be, 500 eurós szemeszterenkénti tandíjjal számol, ami csaknem egyharmados emelést jelentene a korábbi, 2008-ban megszüntetett tandíjhoz képest.

Fájdalomdíjként, illetve a kötelezettség ellensúlyozására adócsökkentést ígér a miniszter a munkát vállaló diákok számára, egyben megemelné az engedélyezett éves bevételi plafont (8 ezer euróra). A rostavizsgákon elvérzett hallgatók számára lenne egy második esély, amit újrakezdési ösztöndíjjal támogatnának meg.

A harmadik pillér a kedvező feltételekkel nyújtott diákhitel lenne, ami tulajdonképpen az egyetlen igazi újdonság Karl javaslataiban. Havi 350 euró lenne a plafon, a törlesztést csak akkor kellene megkezdeni, amikor az érintett diplomával a zsebében már elhelyezkedett. A konkrét feltételeket külföldi mintára dolgoznák ki – ezekben nincs hiány. Mint ahogy az igény is tekintélyes: a legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek egynegyede kénytelen munkát vállalni a tanulmányi idő alatt – pedig jelenleg nincs is tandíj.

Karl érvelése szerint mindez a diákoknak nem jelentene különösebb terhet, a bevétel azonban az anyagi eszközökben szűkölködő egyetemek számára tekintélyes lehetne. Mellesleg legutóbb azért törölték el a felsőoktatási tandíjat, mert a bevétel nem volt arányban a bürokrácia költségeivel.

A tervek visszhangja megfelel a várakozásnak. A Szociáldemokrata Párt számára a tandíj nem téma, a diákszervezetek ugyancsak elutasítóak, az ellenzék a felsőoktatás igazi reformjait tartja szükségesnek.
Egyességre jutott azonban a két kormánypárt egy másik, az egyetemek túlzsúfoltságának csökkentésére szánt intézkedés terén. A jövőben csak egyszer lehet vizsgát ismételni – szemben az eddigi három utóvizsga lehetőségével. Másrészt továbbra is érvényes az egyes túlzsúfolt szakokon – például a németek által valósággal megszállt publicisztika fakultáson – a felvételi kvóta.

További tervezett újítás, hogy a 2011 őszétől mind a téli, mind a nyári szemeszter előtt kéthetes kötelező előjelentkezési időszakot vezetnek be. Ennek célja az egyetemek tervezésének megkönnyítése. Ugyanakkor a jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy részt vettek a kötelező pályaválasztási tanácsadáson (ezt a kötelezettséget egy év múlva vezetik be).

A főiskolai oktatási reformtervekkel egyidejűleg tették közzé a legfrissebb munkanélküliségi adatokat. Ezek szerint tavaly decemberben csaknem 10 ezer diplomás nem talál állást.