Sokan csak most indulnak síelni Ausztriába

Nem árt tudni: a síelés veszélyes is lehet

 
2017. Márc. 9. 11:23

Sokan csak most indulnak síelni Ausztriába

Nem árt tudni: a síelés veszélyes is lehet

2017. március 9., Csütörtök 11:23

Még javában tart a kéz – és lábtörés szezonja – legalábbis, ahogyan az ausztriai  hegyi üdülőhelyeken dolgozó baleseti sebészek a novembertől májusig tartó időszakot nevezik. Akit baleset ér, biztos lehet benne, hogy gyors és hozzáértő ellátásban részesül, már csak azért is, mert a Christophorus helikopterszolgálat időben a megfelelő kórházba szállítja. Utólagos fájdalmat a számla jelenthet: egyetlen bevetés minimum négyezer euróba kerül. 

Kevés ország van, ahol ilyen tökéletesen megszervezett a helikopteres mentés. Sőt, az ausztriai Alpenverein – az alpesi szabadidős sportegyesület – főtitkára úgy véli: gyakran az egyszerűbb és olcsóbb megoldás helyett is a levegőből érkezik a segítség. Igaz, nem mindig látszik azonnal, mennyire súlyos a sérülés.

Ma már magán-cégek is végzik a szállítást, a legnagyobb flottával azonban továbbra is az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) rendelkezik: Christophorus névre keresztelt mentőszolgálata 16 helikoptert üzemeltet.  Az Autóklubot tavaly év végéig szerződés kötötte a belügyminisztériumhoz, ezt azonban anyagi okokból felbontották. Most a tartományok keresik a megoldást – de a Christophorus az átmeneti időben is szállítja a rászorulókat.

zen kívül még különböző kisebb magáncégek 23 helikoptert működtetnek. A balesetet szenvedettek szállítására éjjel nappal rendelkezésre álló 40 helikopterrel az ausztriai Alpenverein élen jár: svájci testvérszervezetének 20, a bajorországinak 12 hasonló járműve van. Az ÖAMTC helikopterszolgálata évente átlagban 15 000 sérültet szállít kórházba. A legtöbb bevetés helyszíne Alsó- Ausztria, utána Tirol, Stájerország, Felső-Ausztria, Karintia, Vorarlberg és Salzburg a sorrend. 

Ami az anyagi hátteret illeti, a mentőhelikoptert és személyzetét biztosító cég – legyen az az ÖAMTC, avagy bármilyen magánvállalkozás – egy bevetési perce 68 euróba kerül, s ehhez jön még az orvosi ellátás díja. Az osztrák társadalombiztosítás sem fedezi ezt a költséget, csakis az Autóklub, illetve az Alpenverein tagjai, avagy a különbbiztosítással rendelkezők mentesülnek a tetemes költség alól. Általában egy bevetés 4000 eurójába kerül annak, aki igénybe veszi. Ennek ellenére nincs vagy csak igen kevés panasz van a költség miatt: akit baleset ér, mindennél előbbre valónak tartja, hogy gyorsan orvoshoz jusson.

Jó ellátás

Ausztria igen jól kiépített baleseti ellátó hálózattal rendelkezik. A központi kórházakban összesen 56 baleseti osztály van, ezen kívül hét traumatológiai kórház működik az ország minden részén. Ötven kilométeres körzeten belül elérhető a színvonalas baleseti ellátás.

A baleseti kórházak gazdája a balesetbiztosítási szövetség. A legnagyobb baleseti osztály a bécsi Általános Kórházban van – ennek igazgató főorvosa történetesen magyar származású, Dr. Vécsei Vilmos. Az osztály, amelyen hetvennégy orvos, több mint 300 nővér, műtős, kisegítő látja el a sérülteket, állandóan felvételes, a hozzá tartozó 5 és fél műtő (egy műtőn az Ortopédiával osztoznak) közül három 24 órán át bevetésre kész. A rendelkezésre álló ágyak száma 118, plusz öt ágy gyermekeknek, ez itt egy kisebbfajta gyár.

Kis "vidéki" kórház - Schwaz (Tirol)

Délután három után kilenc ügyeletes és 3 szakorvos áll készenlétben, s ha az országban magas rangú külföldi delegáció tartózkodik, avagy valamilyen konferencia, kiemelt látogatottságú koncert, labdarúgó mérkőzés van, két operációs team áll készen minden eshetőségre. Évente 4600 beteget vesznek fel ide, az öt és fél műtőben 6400 operációt végeznek. 

A sípályák közelében lévő baleseti kórházak, illetve osztályok nem ilyen óriásiak, ám a hatalmas „forgalom” önmagában is garanciája a megfelelő tapasztalattal rendelkező orvosi gárdának.

Egy kis statisztika

A hazai csúcsidő február – az iskolai sí szünet ideje- ám vagy májusig egyfolytában érkeznek a téli üdülőhelyekre a bel – és külföldi vendégek.   Az ilyenkor megnövekedett feladatok nemcsak a téli üdülőhelyeken dolgozó egészségügyieket érintik, hiszen előbb utóbb lakhelyükre is hazatérnek a fehér sport áldozatai, ki gipszben, ki csak diszkrét kötéssel, hogy aztán a háziorvos, illetve a megfelelő ambulancia vegye át az utógondozást. Az ő dolguk már könnyebb, mint az alpesi intézményekben dolgozó kollégáiké, akik ilyenkor napi 16 órás műszakokat teljesítenek, s szabadnap vagy szabadság szóba se jön. Van olyan nap, amikor 100-120 új beteg érkezik, közülük tucatnyit azonnal műteni kell, másoknál elegendő gipszelni, helyretenni. Az orvosi statisztika szerint a síelők 38 százaléka a térdén sérül meg, a következő leginkább veszélyeztetett testrész a váll (19,4 %) illetve a kar (17,1 %). A hódeszkán száguldozók 42 százaléka a karján sérül meg, s a térd csak a második a gyakorisági listán (22%).

A kitűnő osztrák sípályákon évente 8 millióan siklanak le, méghozzá a statisztika szerint összesen 500 milliószor. Ahogy telik az idő, úgy nő a balesetveszély: délután 50 százalékkal több az eset, s szakértők ezt nem csak a fáradtság, hanem a nagyszerű sí-kunyhókban elfogyasztott forralt bor, vagy esetleg más szesz rovására is írják. A legtöbb baleset egyéni esés következménye, csak 8 százalék tömeges „karambol” eredménye.

A balesetek megelőzésének egyik módja – hívják fel a figyelmet a szakértők – a megfelelő felszerelés. Minden sípálya közvetlen közelében működik olyan kis műhely, ahol néhány euróért beállítják az egy éve nem használt kötést. Másrészt persze nem árt tartózkodni a szeszes ital fogyasztástól, és a felelőtlen száguldozástól.   A figyelmeztetés különösen a külföldieknek szól: az osztrákok síléccel a lábukon nőnek fel, de ez sok, más földrajzi adottsággal rendelkező ország lakosaira nem vonatkozik – ezt nem árt tudomásul venni. 

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
 
Ilona stüberl
Hotel Benczúr