Ha minden jól megy, a hét végére elkészül a megállapodás, és december 20-án Van der Bellen szövetségi elnök felesketheti az új kormányt. A két küldöttség igazán mindent megtesz ennek érdekében, éjszakába nyúló tárgyalásokon megy az alkudozás. Hetenként tájékoztatják a közvéleményt, igaz, elég szűkszavúan, így aztán nem csoda, hogy utóbbi kénytelen a kiszivárgott pletykákból képet alkotni, mi is vár Ausztriára a következő években. A személyi kérdések az utolsó pillanatban dőlnek el, de sokan a híreszteléseket máris aggasztónak tartják: állítólag hat tárca jut a kékeknek (FPÖ), köztük igencsak fontosak. Hírek szerint övék lesz a külügyi-, a belügyi és a védelmi minisztérium- hacsak az utolsó napokban nem születik más megegyezés.
Az egyes témákban eddig tető alá hozott megállapodások közül a sajtó emlegeti a 2018-tól tervezett teljes dohányzási tilalom feladását - ez az FPÖ híveinek kedvez, közöttük több a dohányos, erős a lobbi.
Cserében az FPÖ lemondott a CETA-ról tervezett népszavazásról.
Valamelyest keresztülvitte az akaratát az immár fekete helyett türkiz színű Néppárt a kamarák ügyében: marad a kötelező tagság - igaz, csökkentik az eszközöket, amit az érdekvédelmi képviseletek tevékenységükre fordíthatnak. Már az előző néppárti-szabadságpárti kormány is tervezte a kamarai hozzájárulás csökkentését, akkor, 2000-ben azonban e szándék a kamarák ellenállása miatt megbukott.
Egy másik törekvés, a társadalombiztosítási pénztárak összevonása tekintetében ugyan állítólag teljes az egyetértés a partnerek között, ám a terv nagy vitákat vált ki szakemberek körében és még az ÖVP-n belül is. Jelenleg a kilenc tartományi pénztárral és a szakmai pénztárakkal együtt 21 kassza szedi és osztja tovább a járulékokat. Az új kormány a számot mindössze ötre szeretné csökkenteni, ami hátrányosan érintené az eddig többlettel gazdálkodókat. A végeredmény csak a tárgyalások lezárása után derül ki.
Az EU-ügyek Kurz hatáskörében maradnak
Nyilvánvaló, hogy szigorítások lesznek a menekült-témában, az integráció kérdésében, egyelőre nem világos, hogyan valósulnak meg a nagyívű adócsökkentési elképzelések, viszont az Európai Unió-hoz fűződő viszony tekintetében Sebastian Kurz Európa-párti(bb) álláspontja látszik felülkerekedni. Az EU-ügyek a kancellár hatáskörébe kerülnek át, vagyis még ha kék külügyminisztere is lesz a kormánynak, e téma kikerül az illetékességéből. Másrészt a kormánypaktumba bekerül egy olyan kitétel, hogy nem lesz népszavazás Ausztria esetleges kilépéséről (Öxit).
A jobboldali fordulatot rosszallók már a szabadságpárti tárgyalóküldöttség összetétele miatt is tiltakoztak, és minden bizonnyal nem nyeri majd el a tetszésüket a miniszterek személye sem. A mostanában felemelkedő szabadságpárti politikusok közül ugyanis meglehetősen sokan kötődnek ma is a Burschenschaftokhoz - a szélsőjobbodali, náci gyökerű diákegyletekhez. A kapcsolat az FPÖ és a "hagyományőrző" egyesületek között eddig is nyilvánvaló volt, az ideológiai egyezés úgyszintén, de most először kerülnek magas pozícióba az ilyen meggyőződésüket nyíltan valló személyek.
A tiltakozók az eskütétel napjára bejelentett - és nem engedélyezett - tüntetés helyett most más formában tiltakoznak: minden nap, reggel nyolc órakor egy kisebb csoport jelenik meg a Ballhausplatzon, a kancellári hivatal közelében a Wehrmachtból dezertáltak emlékművénél, hogy fejet hajtsanak egy-egy ellenálló előtt. A nagyobb szabású tüntetések mikéntjéről még nem döntöttek - az idén év elején hozott új szigorított gyülekezési törvény jelentősen nehezíti a dolgukat.
Igaz, sokan emlékeznek még a 2000-ben alakult néppárti- szabadságpárti kormány ellen minden hét csütörtök estéjén rendezett hatalmas tömegtüntetésekre - amelyeknek nem sok eredménye volt.