Csekély, de nem lényeges változást hozott a levélszavazatok kiértékelése: a Néppárt (ÖVP) megugrotta a 20 százalékos szintet, az első helyezett SPÖ szavazatainak arányszáma alig változott (41,62 %).  A Zöldek tovább javítottak, a 14,8 százalék az eddigi legjobb bécsi eredményük. Az FPÖ és a NEOS néhány tizeddel visszaesett. Hátra van a koalíció megalakítása, és a tanulságok levonása, amin a szakemberek teljes kapacitással dolgoznak.

Bár a járvány  miatt a szokottnál is több levélszavazat megszámlálására még várni kell, a legfeljebb plusz-mínusz két százaléknyi eltérés aligha változtat az első eredményen. Az SPÖ 41,7 százalékát a második helyre feljött ÖVP (18,7 %) nem veszélyezteti, az eddigi koalíciós partner Zöldek harmadik helye biztosnak látszik (14,6 százalék), s az sem valószínű, hogy a H.C. Strache vezetésével alakult új csapat bejut a törvényhozásba (3,6 százalék).

Pár nap múlva eldől, ki kormányozhatja a tartományi jogú osztrák fővárost a következő öt évben, ki lesz a polgármester és mely pártok politikusaiból  állnak majd a város és a tartomány vezető testületei. Az Ausztriában megszokott televíziós vitáknak talán minden eddiginél nagyobb szerepük volt, hiszen a járvány miatt a politikusok kénytelen voltak kerülni a személyes találkozókat – a levél szavazás is előbb kezdődött a megszokottnál. A pártok egymást túllicitálva hirdetik a programjaikat. Az elképzelésekről, vagy inkább ígéretekről Horváth Tamás bécsi tudósítása tájékoztatja olvasóinkat.

Az osztrák kormány újabb intézkedéscsomagot jelentett be a koronavírus járvány okozta gondok enyhítésére. A célcsoport most a gyermekes családok, a nagyvonalú segítséggel pedig a kabinet azt szeretné elérni, hogy az egészségügyi válságból ne legyen szociális válság.

Egy teljesen új párttal akar a volt FPÖ vezér ismét a politika színpadára lépni, miközben történelmi nagyságú korrupciós vádakkal kell szembesülnie a bíróság előtt. Heinz-Christian Strache, aki az Ibiza-videók néven elhíresült felvételek nyilvánosságra kerülése után kénytelen volt s lemondani a rasszista, szélsőjobboldali pártjában betöltött tisztségéről, most újra vissza akar térni.Ilyen híresztelések már korábban is napvilágot láttak, a legújabb fejleményekről Horváth Tamás számol be.

A burgenlandi SPÖ teljesítményét nem egy ország szociáldemokratái tartják irigylésre méltónak, és persze vágyaik közé tartozik követhetősége is. Ausztria e kicsiny, legkeletibb tartományában ugyanis január végén a tartományi választáson a vörösök megszerezték az abszolút többséget, ezzel kiütve a kormányból eddigi koalíció partnerüket, az FPÖ-t is.  Ugyan hol van még egy európai szocdem párt, amely akár csak hasonló eredménnyel is dicsekedhet?

A hivatalos eskütétel után aligha lesznek heves tüntetések az új türkiz-zöld koalíció ellen: ha lehet is vádolni a Néppártot balra -, a Zöldeket jobbra tolódással, a csúszás leheletnyi, a kifogások elenyészőek és semmiképpen nem fognak tömegeket vinni az utcára. Az új kormány irányvonala a legjobban a szélsőjobboldali Szabadságpártnak fájhat, de neki is inkább az, hogy kiesett a hatalomból. A tömegeket inkább örömmel és bizakodással töltheti el a koalíciós paktum - minket meg irigységgel, itt a határ túloldalán.

A nem éppen rövid kormányalakítási tárgyalások az óév utolsó napjaiban sikeresen lezárultak, és a 2020-as év igazi újdonsággal indulhat - országos viszonylatban ez az első néppárti-zöldek koalíció. A kormány összetételéről sem kell sokáig találgatni, a névsor lényegében már kialakult - igaz, Ausztriában a télvégi ünnepek után inkább csak Vízkereszt után tér vissza hétköznapi élet. Annyi már bizonyos, hogy az egyes területek szakértői kerülnek a tárcák élére, ráadásul a férfi illetve női miniszterek aránya 50-50 százalék.

Nyolc személyes egyeztetés - közülük az utolsó tíz órás - csak annyira volt elég, hogy a két fél, Sebastian Kurz (ÖVP) és Werner Kogler (Zöldek) az "igazi" koalíciós tárgyalások megkezdését elhatározza. Ezzel megnyílik az út az új kormány megalakulása előtt - ám ez korántsem jelent könnyű menetet. Mindenesetre már az is eredmény, hogy a két párt, az előrehozott választásokon első helyen végzett Néppárt (37,5 %), és a negyedik helyet megszerző Zöldek (13,8 százalék) egyáltalán látnak esélyt a megegyezésre.

A menetrend a megszokott: az államfő magához kéreti a parlamentbe bejutott valamennyi párt vezetőjét, és minden bizonnyal a legtöbb szavazatot szerzett párt (Néppárt) élén álló politikust (Sebastian Kurzot) megbízza a kormányalakítással. Utóbbi mérlegeli a koalíció alakításának lehetőségeit, tárgyal, szondáz - miközben sokasodnak az elemzések, értékelések, terjednek a pletykák és szóbeszédek. Ugyanakkor a vesztesek közül sokan levonják a következtetéseket, és lelkiismereti okokból - vagy, mert elegük van a politikából - benyújtják a lemondásukat.

Alig két nappal az előrehozott parlamenti választások előtt nem kétséges, ki, illetve melyik párt lesz a befutó. A második helyre azonban már nem lenne érdemes fogadásokat kötni, mint ahogy az sem igen jósolható meg, hogyan fog összeállni az új kormánykoalíció.

Most, az előrehozott parlamenti választások közeledtével lenne itt az ideje, hogy az úgynevezett Ibiza-videót felhasználják azok, akiknek érdekében áll politikai ellenfelük befeketítése. Az eredmény azonban messze elmaradna a remélttől, hiszen a fő vádpontokban az államügyészség mégsem indított nyomozást. Azért teljesen tisztára sem mosták az FPÖ akkori tisztségviselőit, illetve a videó megrendelőit és kivitelezőit.

A 2015-ben Ausztriába érkezett és tartózkodási engedélyhez jutott menekültek 44 százalékának már van munkahelye. Ugyanakkor tovább csökken a menedékjogi kérelmek száma: csaknem húsz százalékkal kevesebben érkeztek az idei év első felében, mint tavaly. Ami a munkahelyeket illeti: még mindig bőven van lehetőség, különösen Ausztria nyugati felében - és ez fontos jelzés nem csak a harmadik országból érkezők számára.

Szeptember 29-én tartják az előrehozott parlamenti választásokat Ausztriában. Az átmeneti időre kinevezett kormány Brigitte Bierlein, az Alkotmánybíróság volt elnöke vezetésével már letette a hivatali esküt az államfő előtt, és megkezdte működését, amely korántsem csak szimbolikus: fontos döntések várnak rá. Az új kancellár - az első nő az Osztrák Köztársaság történetében - maga is meglepődött, hogy milyen sok folyamatban lévő ügy vár elintézésre.

Egy hétig működött Sebastian Kurz vezetésével a szakértői kormány - a Strache botrány miatt félreállított miniszterek helyett kinevezett tárcavezetőknek azonban nem volt idejük beletanulni új feladataikba. Az SPÖ egész kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát a parlament az FPÖ és a Jetzt (Most) lista képviselőinek szavazataival elfogadta. Időközben kiderült: Heinz-Christian Strache EU-parlamenti képviselői mandátumra jogosult.

Az ausztriai kormányválság szinte óráról órára új fejleménnyel bővül: néhány nappal a korrupciós ügyletet bizonyító, és a szabadságpárti alkancellár bukását előidéző videó nyilvánosságra kerülése óta már Sebastian Kurz kancellár is reszkethet a székéért: a napokban a parlament az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról szavaz. Honlapunk számára Horváth Tamás az alaphelyzetet vázolja fel, azt az eseményt, amely a botrányt és Ausztria II. világháború utáni legnagyobb belpolitikai válságát előidézte.

Bár a május 26-i EP választás ausztriai eredménye sem igen látható előre, az azonban a pártok programjaiból és a mögöttük álló támogatók feltételezett  számából máris jól kirajzolódik, hogy Ausztria egy pénzügyileg szabályozott, demokratikus, szociális és atomenergia mentes Európa megvalósítására vágyódik. Az osztrák pártprogramokat Bécsből Horváth Tamás foglalta össze a szervuszausztria.hu olvasói számára.  Tőle tudhatják meg az Ausztriában élő magyarok azt is, mi a módja a szavazásnak. Figyelem: aki a magyar listára akar szavazni, május 17-ig regisztrálnia kell! Cikkünk fotóit Horváth Tamás készítette.

Annak idején, 2016 tavaszán az SPÖ utolsó túlélési esélyének tartották Christian Kern pártelnökké és kancellárrá választását. Az ÖBB korábbi vezére azonban nemigen váltotta be a reményeket. A gazdasági életben jól teljesítő, kiváló képességűnek tartott Kern valószínűleg nem számított a politika realitásaira, piszkosabb volt a harc, mint gondolta, így veresége után visszalépett. Egy ideig még európai karriert tervezett, a hírek szerint az SPÖ európai csúcsjelölti posztjára pályázott, de a lehetőségeket felmérve hamar lemondott ilyen ambícióiról. Nemrégiben kiderült: visszatér a gazdasági életbe.

Ausztriának sem érdeke, hogy egy, az uniós alapértékeket alternatívan értelmező szomszédja legyen - véli a Bécsben élő Fehér Balázs, aki két szintén magyar származású társával kezdeményezést indított az uniós források hatékony felhasználásnak érdekében. Brüsszeli jóváhagyással hét országban indult a kezdeményezés, amelynek értelmében az Unió minden tagországában gyűjtenek aláírásokat a korrupció megakadályozása, a gyanús projektek kizárása mellett. A polgári kezdeményezés céljairól, a lehetőségekről honlapunkat Fehér Balázs tájékoztatta.

A Kern-korszak kevesebb, mint két és fél esztendeje aligha hagy nyomot a nagy múltú SPÖ életében. Legfeljebb annyiban, hogy a gazdasági életben oly sikeres Christian Kern rövid pártelnöki ténykedése, és annál is rövidebb kancellársága nem sok babért hozott az osztrák szociáldemokratáknak. Egy ideig úgy tűnt, Kern csak a belpolitikából vonul vissza, ám röviddel ezelőtt feladta európai terveit is, és úgy döntött: marad a gazdaságban. Utódát, a párt élére választott Pamela Rendi-Wagnert a november végi kongresszus véglegesíti posztján.