História és kultúrtörténet – Bécs emlékezik

 
2016. Ápr. 10. 10:08

História és kultúrtörténet – Bécs emlékezik

2016. április 10., Vasárnap 10:08

Az osztrák kultúrpolitika igyekszik nem megfeledkezni a dicső – vagy kevésbé dicsőséges – múltról: errefelé fontos a hagyomány, tisztelik és szépítik azt. A tavasz és kora nyár múzeumi kínálatában az idén sem maradnak el az emlékezések a nevezetes évfordulókról. Sőt, egy-egy intézmény az egész évet ilyesminek szenteli. Ferenc József halálának 100. évfordulója és az idén 250 éves Práter a fő attrakció.

 
Maga a századik évforduló november 21-én lesz – ezen a napon hunyt el Ferenc József császár (1916-ban), de a megemlékezések sorozata már megkezdődött. Már életében legenda volt – 68 éven át kormányozta a Habsburg Monarchiát – miközben uralkodásának hosszú korszaka igazán ellentmondásosnak mondható. Tény persze, hogy az utókornak, különösen Bécsnek már csak azért is ajánlatos a méltó ünneplés, mert idegenforgalma máig bőségesen profitál mindabból, ami a császárhoz köthető.
A különböző témakörökre bontott

négy helyszínen igyekszik differenciált képet mutatni az uralkodóról, illetve a korról. Érthetően a Schönbrunn kastély kapta az Ember és uralkodó kiállítást – az idős császár itt töltötte a legtöbb időt. Ugyancsak a kastély területén, a Hintómúzeumban a Reprezentálás és szerénység című kiállítás a magánéleten túl már a hivatalos megjelenésre is kiterjed, ahogy a nagyszerű Hofmobiliendepot Ünnep és hétköznap című kiállítása is. A Vadászat és szabadidő pedig értelemszerűen az egyik vidéki vadászkastélyban, Niederweiden kastélyban tekinthető meg.

Mindez persze csak a látnivaló: megannyi tudományos történészkonferencia foglalkozik a korral és a császárral, sőt, a szélesebb közvélemény televíziós műsorokban hallhat olyan, izgalmas dokumentumokkal illusztrált részleteket, amelyek esetleg új felfedezések a többség számára.

Kurátorainak valószínűleg inkább a bőség zavara okozott gondot, amikor a jubileumi kiállításra készültek: 250 év alatt megannyi emlék, dokumentum, kép, fotó, történet gyűlt össze a Práterről. Persze évforduló ennél gyakrabban akad, hiszen a nevezetes park és szórakoztatóközpont 1766-os alapítása óta gyakran nyújtott újdonságot. 1774-ben itt volt az első tűzijáték; 1734-ben innen emelkedett a magasba az első légballon. 1874-ben nyitották meg a nevezetes és azóta is népszerű vendéglőt, a Svájci Házat – hogy magáról a vurstli létesítéséről ne is beszéljünk. Vagy az Óriáskerékről, amely kétségkívül az egyik legnépszerűbb része, sőt, nem csak a Práter, de egész Bécs szimbóluma, ráadásul már túl van a megújuláson.

Az első írásbeli emlék a 12. századból származik, egy László király korabeli, 1455-ös írásban pedig már ezen a néven szerepel – vadasparkként. A Práter szó eredete valószínűleg a pratum: így jelölték 12. századi írásokban a mezőt. Később a császár vadászterülete lett, amit II. József 1766-ban nagyközönség előtt is megnyitott. Ekkor létesültek az első mutatványosbódék, vagyis megszületett a vidámpark akkor szinte hihetetlennek tűnő látványosságokkal: az igazi ringlispílek, karusszelek, panoptikumok, elvarázsolt kastélyok mind innen terjedtek el. Itt nyitották meg már 1896-ban az első mozit. Ekkor már ez a terület – a mai II. kerület – Bécs része volt. A sokféle technikai újdonság, a léghajó és a repülőgép hamar bekerült a körhinták „járművei” közé, s békésen megfért az 1928 óta máig közlekedő liliputi vasúttal.
Minderre emlékezik a Wien Museum kiállítása, amely 650 kiállítási tárggyal örvendezteti meg a látogatót – egészen augusztus 21-ig. A Práter évfordulójával nem csak a kifejezetten Bécs történetével foglalkozó múzeum foglalkozik: az „Út a szórakozásba” címen szintén kiállítást szentel a témának. Az április-májusban keddi napokon vetített filmek nagyszerűen kiegészítik a kiállításokat.
0 komment:

Szólj hozzá:



Ilona stüberl
Hotel Benczúr
BCB Consulting
Bogipark