Együtt marad az Essl-gyűjtemény

A Strabag volt tulajdonosa a megmentő

 
2014. Szept. 5. 13:40

Együtt marad az Essl-gyűjtemény

A Strabag volt tulajdonosa a megmentő

2014. szeptember 5., Péntek 13:40

Hans Peter Haselsteiner mélyen a zsebébe nyúlt: alapítványa megvásárolta az Essl –gyűjtemény 60 százalékát, ami az értékes kortárs festményekből álló anyag nagy részének egyben tartását, egyszersmind pedig a csődbe jutott BauMax megmentését jelenti. Ezzel a nagyvonalú tettel több hónapos huzavona zárult le.

Áprilisban arról, hogy Karlheinz Essl feláldozta volna évtizedek óta gyűjtögetett műkincseit az általa alapított – nyugdíjba vonulása óta fiának átadott- barkács áruházlánc megmentéséért. Mivel az állam nem vásárolta meg a gyűjteményt, fennállt az a veszély, hogy szétszóródik az anyag, Essl kénytelen darabonként áruba bocsátani az értékes képeket. Később egy ideig úgy tűnt, elhárult a veszély, mintha a BauMax sorsa jobbra fordult volna, ám a különlegesen esős nyár betett a forgalomnak, a válság elhárítása megtorpant, ráadásul kiderült, hogy nagyobb az adósság, mint amit eredetileg feltételeztek. Ekkor lépett a színre Hans Peter Haselsteiner, az egyik leggazdagabb osztrák. Haselsteiner tavalyi visszavonulásáig negyven éven át a Strabag első embere volt, igaz, egy időben nemcsak építési vállalkozóként, hanem politikusként is szerepelt. Vagyonát azonban korántsem a liberális párt élén szerezte: az apósától örökölt céget fejlesztette nemzetközi óriásvállalkozássá, amely a világ minden részén az ágazat fontos szereplője.

Ennyiben rokonlélek Karheinz Essl-lel. Utóbbi szintén az apósától örökölt egy említésre sem méltó méretű kereskedelmi vállalatot, amelyből szorgalommal és ötletességgel nemzetközi barkács áruházláncot hozott létre. Csakhogy az ő hobbija nem a politika, hanem a képzőművészet: a gyűjtemény, amelyet évtizedek alatt felépített ma több mint 100 millió eurót ér. Időközben saját múzeumot is létesített a Bécs közeli Klosterneuburgban, ahol nagyszerű kiállításokon mutatja be saját anyagának legjobb darabjait a világ nagy múzeumaitól és magángyűjtőktől kapott kölcsönfestményekkel együtt.

A jelek szerint azonban fő életművének mégis csak a BauMax hálózatát tekintette, amelynek megmentéséért feláldozta volna a gyűjteményt. Haselsteiner segítségével ezt most sikerül elkerülni: igaz, a gyűjtemény hatvan százaléka ettől kezdve nem az ő, illetve a család tulajdona, ám a lényegen, az anyag együtt maradásán és a klosterneuburgi múzeum további működésén ez mit sem változtat.

A tulajdonviszonyok változtak tehát. A teljes gyűjteményt megvásárolta a frissen alapított SE-Sammlung Essl GmbH, amely viszont hatvan százalékban Haselsteiner családi magánalapítványának tulajdona. A fennmaradó negyven százalék az Essl család két magánalapítványához tartozik. Az ügylet 100 millió euróba került. A művészeti vezetés továbbra is az Essl házaspár kizárólagos joga. Karheinz és Agnes Essl a hetvenes években Hundertwasser alkotásaival rakták le a mai – 7000 darabos – anyag alapjait.

A miért kérdésére a Strabag nagyszerű üzletembernek ismert volt tulajdonosa két fő érvvel válaszolt. Ő maga is többeket ismer a csaknem három tucat remek kortárs művész közül, akiknek az Essl gyűjtemény széthullása súlyos egzisztenciális gondokat okozna. Rajtuk is segíteni szeretne. Haselsteiner azonban nem lenne az, aki, ha gazdaságossági szempontokat nem mérlegelne. Meggyőződése- mondja a második érvként– hogy a hétezer műtárgyat felölelő gyűjtemény megéri az árát – a 100 millió eurót – és az értéke idővel csak nőni fog, vagyis néhány évtized alatt megtérül a befektetés.

Az ügylethez szükséges pénzt Haselsteiner banki kölcsönből teremtette elő. A 42 bank – hazaiak és külföldiek konzorciuma – alig tíz nap alatt rendelkezésre bocsátotta a megfelelő összeget. A feltételek között szerepel 44 festmény aukcióra bocsátása: a képeket- köztük Georg Baselitz, Albert Oehlen, Maria Lassing műveit – október 13-án a Christie,s londoni árverésén kínálják megvételre, és bár hivatalos becslések nincsenek, a szakértők mintegy 50 millió euró bevételt is el tudnak képzelni. A befolyó összeg a hitel visszafizetését szolgálja. A későbbiekben is elképzelhető néhány alkotás eladása – az anyag nagy része azonban együtt marad, s ez mindennél fontosabb.

Tény, hogy Haselsteiner mentőakciója elsősorban a művészet iránti elkötelezettséggel magyarázható: a gyűjteményből a következő tíz évben egyetlen cent haszon sem származhat. Vagyis a gazdaságossági érv elsősorban annak szól, hogy a hitel felvétele reális visszafizetési lehetőségen alapul, a haszonszerzés nem szerepel a célok között.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
BCB Consulting
Bogipark
Ilona stüberl