Minden mostanában felmerülő nehézség – a menekültválság okozta gondok, a gazdasági döccenők – ellenére az osztrák gazdaság stabil, a jogbiztonság itt szavatolt, a szerzett jogok szentsége magától értetődő. Mindez igen vonzó, különösen azoknak, akik ilyesmiről, no és a folyamatos megrendelésekről inkább csak álmodoztak eddig. Dr. Berényi Ferenc, aki egyre több Ausztriában új vállalkozást indító magyarral áll kapcsolatban, elsősorban e körülményeknek tudja be, hogy nő az ausztriai cégalapítások száma.
Már csak azért sem számít e tendencia megakadására, mert januártól újabb kedvezmény, nevezetesen adócsökkentés örvendezteti meg a vállalkozások egy nagy részét: az egyéni vállalkozókat (e.U), a Betéti Társaságokat (KG), és a Közkereseti Társaságokat (OG).Őket ugyanis érinti a személyi jövedelemadó törvény módosítása.
A részletek:
Marad az eddigi adómentes sáv – a 11 ezer eurós bevételig (cég esetében nyereségig), ám e határ feletti adókulcs a következő hétezer euróra a korábbi 36 százalékról 25 százalékra csökken; a következő sáv az újabb 13 ezer euró bevételre – nyereségre 35 százalékra változik.
(A 11 ezer eurós adómentességet egyébként azok élvezik, akik Ausztriában korlátlanul adóztathatók, tehát maguk ausztriai lakcímmel rendelkeznek, cégüknek itt van a telephelye. Adókedvezménye azoknak is van, akiknek itt keletkezik bevétele, ám e feltételt nem tudják felmutatni: számukra az adómentes sáv azonban mindössze 2.000 euró/év.)
A fentiekből az is kiderül, milyen fontos jól megválasztani a létesítendő vállalkozás cégformáját – ebben dr. Berényi és a vele együttműködő adótanácsadók, jogászok szintén segítenek tanácsaikkal.
A tőketársaságok, közülük a legnépszerűbbek, a Kft-k (GmbH) bizonyos értelemben szigorításnak néznek elébe. A Kft (GmbH) alapításánál eddig a kötelező törzstőke a korábbi kedvezményes 10 ezer euróról ismét 35 ezer euróra emelkedik vissza. Ám – és itt a bizonyíték arra, mit is jelent a szerzett jog szentsége – továbbra is van lehetőség a Kft-t mindössze 5 ezer euróval (a korábbi 10 ezer euró felével) megalapítani. Igaz, a tíz évre előírt feltöltési kötelezettség mostantól a 35 ezer euróra vonatkozik, ami az alapítás pillanatában a távoli határidő miatt nem okoz fejfájást. Jogosan? – kérdezzük Berényi úrtól. – Nem egészen – hangzik a válasz. A kereken 30 ezer euróval tartozó KFT ugyanis kap egy szemérmesen megfogalmazott jelzőt a cégnyilvántartásban. A „gründungsprivilegisiert” azt jelenti, hogy illető az alapításnál kedvezményben részesült – vagyonával felel a tartozásért, és ez bizony egy-egy megbízó számára nem kelt túl nagy bizalmat. Végül is a cég adóssággal terhelt, s az nem éppen a legjobb üzenet, hogy a tulajdonosok esetleg éveken át nem rendelkeznek még ezzel a nem túl nagy összeggel sem. Az osztrák üzleti élet szereplőjének meg sem fordul a fejében, hogy pénz van, de az illető „felesleges” kiadásnak tekinti a tartozás kifizetését – szóval nem jó ajánlólevél a „gründungspivilegisiert” „bélyeg” – legalábbis a cégalapítás után több évvel. A befizetett alaptőke egyébként nem veszik el, az a cég vagyona marad, és szabadon felhasználható a számviteli előírások betartása mellett.
A magyar vállalkozók számára tehát létfontosságú a megfelelő cégforma kiválasztása. Borítékolható, hogy az SZJA csökkenése újabb lendületet ad a cégalapításoknak. Érdekes áttekinteni, mely ágazatokat vonz a leginkább az osztrák piac. Az élen továbbra is az építőipar áll. Sok magyar médiacég, kiadó vállalat, reklámügynökség veti meg a lábát Ausztriában, a szolgáltató vállalkozások, köztük a szépségiparban vállalkozók jól megállják a helyüket, és persze jönnek a turisztikai, gasztronómiai vállalkozások (Bécs és Burgenland a kedvelt helyszín) is. A határon átdolgozók között is az építőipariak állnak az élen, már csak azért is, mert a kicsik és közepesek megrendelési volumene itthon drámaian csökkent, és nem kielégítő a fizetési morál sem. Közülük sokaknak életmentő az ausztriai megrendelés, amely a foglalkoztatást jelenti. Az osztrák megrendelések áttételesen nem csak a cégek kapacitás-lekötését, hanem a magyar állami bevételek fenntartását is segítik, hiszen osztrák relációjú vállalkozás esetén is változatlanul Magyarországon fizetik a cégek az adókat és járulékokat. Bonyolult az ügyintézés – főleg egyedül
Van azonban egy félreértés, amit Berényi szeretne eloszlatni. Tény, hogy 2011 májusa óta megvalósult a szabad munkavállalás, de ez nem jelent könnyebbséget az ügyintézésben. Ezernyi bürokratikus bejelentési kötelezettséggel jár, az iparűzési jogosultság igazolásától a társadalombiztosítási, adóügyi bejelentésen át a kiküldetési bejelentésig. A kiküldő céget sokszor meglepetésként éri, hogy még a munkavédelmi oktatásról is kell igazolás, nem beszélve arról, hogy őt sújtja az óránként 4 eurós befizetés az úgynevezett szabadságkasszába. Ha – tegyük fel a tanácsadó segítségével viszonylag fájdalommentesen – veszi az akadályokat, utólag biztosan rájön, hogy megérte, hiszen a cége életben marad, mert semmilyen előre nem látott körülmény nem borítja fel a kalkulációt.
Az ügyeskedésnek nemigen van helye – ezt sokan tapasztalták már, némelyek a saját bőrükön. Ráadásul most már gyakorlatilag mindenki issza a levét egyesek kisebb-nagyobb stiklijeinek. A hatóság ugyanis eleinte, -2011 után két éven át – a rendellenesség észlelésekor abból indult ki, hogy tévedésről van szó, nem pedig tudatos csalásról. Így az első esetben nem büntetett, csak figyelmeztetett és segített javítani a hibát. Ennek már vége: most már azonnal büntetnek, márpedig a bírság nem két krajcár. Ezt is elkerülheti az, aki igénybe veszi a tanácsadó segítségét, megfogadja útmutatását.
.png)
