Ilyen eset még nem fordult elő – mondja a belügyminiszter, aki alkotmányjogászokkal és szakértői csapattal keresi a halasztás jogi lehetőségét. Mert az nem történhet meg, hogy idő előtt kinyíljon a boríték, amelyben a levélszavazatot feladták, hiszen akkor ismét megkérdőjelezhetővé válik az eredmény. Márpedig a nyomdából kikerülő borítékok, amelyeket a távollétük miatt levélben szavazók voksaik visszaküldésére kapnak, nem ragadnak megfelelően, és egy idő után maguktól szétválnak.

Alexander von der Bellen a rá jellemző rezignáltsággal venné tudomásul a halasztást, Norbert Hofer viszont egy okkal többet lát a levélben szavazás intézményének felülvizsgálatára, vagy éppen eltörlésére. Ha van is megfontolnivaló a javaslatban, az azért elgondolkodtató, hogy Hofer vereségét éppen a levélszavazatok okozták – a távolból voksolók hagyományosan nem hívei a jobboldalnak.

A halasztáshoz nem elég a belügyminisztérium illetve a választási bizottság döntése, kell még a két jelölt hozzájárulása, és egy olyan kötelességvállalás, hogy jelentéktelen mulasztások vagy hibák miatt nem kérik újra az eredmény érvénytelenítését. Utóvégre már így is elég nevetséges, hogy Ausztria képtelen lebonyolítani a választást. Ugyanakkor időközben az is egyértelmű, hogy az ország egész jól működik államfő nélkül is.

A második forduló kudarca mindenesetre nagy tanulság az illetékesek számára. Nem maradt el néhány olyan szigorítás, amelyet a rövidre szabott idő lehetővé tesz. A jövőben – és már az ismétlésnél – a levélszavazatra jelentkezőknek meg kell indokolniuk, miért nem tudnak személyesen megjelenni választókörzetükben a kijelölt irodában. Igaz, senki nem ellenőrzi bejelentésük igazságtartalmát.

Másrészt az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a levélszavazatokat már vasárnap este, az urnák zárása után előszortírozzák: az FPÖ egyik kifogása, amelynek nyomán érvénytelenítették a számára kudarcos május 22-i eredményt éppen az volt, hogy a leveleket a megengedett hétfő reggel 9 óra előtt elkezdték felbontani. Most ez legálissá válik, viszont a konkrét számlálás továbbra is csak az eredeti időpontban kezdődhet. Ugyanakkor az első részeredményeket az eddigieknél később teszik közzé, megakadályozandó a túl korai következtetések levonását.

Még egy változás: a jövőben senki nem dobhatja be saját maga a kitöltött és borítékba helyezett szavazatot az urnába: ez egyedül a jelenlévő bizottsági elnök számára engedélyezett, a szavazó neki adja át a borítékot. Mielőtt bárki sajnálná, hogy ezentúl elmarad a látványos fotó a politikusok e gesztusáról: szigorítják a fotózást és filmezést a választási irodákban, és ez a tudósítókra is vonatkozik. Most már csak az a kérdés, mindez mikor lesz. Szakértők szerint november 13. lehet a legkorábbi időpont.