A fő érdekessége a stratégiának, amelyet pénzügyi tanácsadónk, János Zsolt

ismertet, hogy minden évben fix időpontban egy olyan adott termékbe célszerű befektetni, amely a lehető legszélesebb körben tükrözi az európai piacot. Az alábbiakban János Zsoltot idézzük:

Hogy nehogy azt gondolja, valami speciális különlegességet szeretnék Ön számára elfogadhatóvá tenni, vegyünk egy „random” időpontot, március 25-öt.

Mielőtt megnézné ezt a táblázatot, itt egy kis magyarázat az egyes oszlopokhoz:

A 2. oszlopban (DAX Március 25.) látja az adott évben a DAX állását.

A 3. oszlop mutatja az egyes évek nyereségét. Ez a következőt jelenti: Ha 200-ben 1000 eurót fektetett volna be DAX-ba, akkor ma mínusz 2,4 %-os hozamot ért volna el (a DAX ebben az időszakban 7892ről mára 7700 pontra esett).

Az 5. oszlopban látja a végösszeget euróban, ami az akkori 1000 euró befektetésből máig lenne.

A 7. oszlop a kulcsoszlop. Itt látja az adott év átlagos hozamát. Ez azt jelenti, hogy a 2000-ben befektetett 1000 euró mára átlag mínusz 0,19%-ot hozott.

A 8. oszlopban látja a DAX teljesítményét az előző évhez képest.

Az utolsó sorban látja a befektetés teljes összegét (13.000 euró), ami a mai napig lett volna belőle (19369 euró), valamint az átlagos éves hozamok átlagát (6,15 százalék).

A DAX 2013. január 9-én: 7.700 pont

Látható, hogy a 13 év alatt a 13 000 euró befektetett összegből 19 369 euró lett. Ez mégiscsak 49 %-os hozam... és mindez egy valóban kedvezőtlen belépési időponttal értük el. Az éves átlaghozamok középértéke 6,15 százalék. Az ötlet emögött a stratégia mögött egészen egyszerű. Minden évben vásárol egy szeletet a tortából, mindegy, hogy a tőzsdén épp fellendülés van, vagy a medve uralkodik. Lényegében nyereségre tesz szert, ha a DAX a jövőben magasabban áll, mint a múlt évek átlagára. Alább megosztom Önökkel ezt a táblázatot 1988-tól kezdődően. Ezzel a stratégiával kiiktathatja az idegeskedést! Hosszútávra nézve nekem egy 6% fölötti átlaghozam nem tűnik valószínűtlennek. Ez számomra sokkal vonzóbbnak tűnik, mint most a Remény Elvét követve egy nagy összeget stratégia nélkül befektetni. A tőzsdejáték sajnos nem így működik... hacsak Ön nagyon szerencsés és a tőzsdék mától nem ismerik többé az árfolyamingadozást (ami nem valószínű). Ahogy mondtam, ez a stratégia egy egyszerű lehetőség a hosszútávú befektetőnek. Az említett táblázat: A DAX 2013. január 9-én: 7.700 pont

Ha ezt így nézzük, akkor felmerül a kérdés „mi ez az egész a jó időzítéssel?“

Ez most csak egy pár gondolat. A személyre szabott portfoliót és föleg ez után a megfelelö termékek kiválasztásához kell a szakember.

A kiválasztás után fontos a legalább 1-2 évente felülvizsgálás és esetleges stratégia adaptálások...

Minél inkább közelít minden idők csúcsaihoz a német tőzsdeindex (DAX) vagy az amerikai indexek, mint a Dow Jones vagy S&P 500, annál nyomatékosabban figyelmeztetnek a pesszimisták egy lehetséges összeomlásra, de minimum egy nagyon masszív visszaesésre.

„Crash-párhuzamok” a 2000. és 2008. évekkel?

Hasonlóság mutatható fel a 2000. és 2008. évekkel. Ekkor kezdődtek a részben összeomlásszerű és „kegyetlen” zuhanások. A medve piac alapkövei az államháztartások hiánya és a kamatok alakulása volt.

2000-ben volt az utolsó kamatemelés; 2006-ban az amerikai Fed ismét megállította a kamatemelési ciklust, így a kamatok gyorsan esni kezdtek. Mindebből még korainak tartok egy közelgő medve piacra következtetni. Végül is az alapkamat már 4 éve 0,25 százalékos ultra-alacsony szinten van...

Alapkamat az USA-ban 1999 óta

Az államháztartási hiány és a részvények

A növekvő államháztartási hiány, különösen az USA-ban, természetesen tagadhatatlan. A jelenlegi adósságszint több mint 16,5 milliárd USA dollár, ami naponta 3,5 millió dollárral nő. Ezzel az államadósággal együtt jár az USA dollár csökkenő vásárlóereje. Már csak az a kérdés, hogy ennek hatása mikor fog a részvényárfolyamokon is megmutatkozni.

Barack Obama elnök hivatalba lépése (2009. január) óta az adósságállomány 10,6-ról a fent említett 16,5 milliárd USA dollárra nőtt, ami több mint 55%-os növekedést jelent.

Ez idő alatt a Dow Jones 8200 pontról 13900-ra nőtt, ami 69%-os emelkedés.

Internet lufi 2000 és a 2013-as helyzet

A 2000-es internet buborék és a mai helyzet közötti párhuzam esetén valami nem stimmel nekem. Mivel ennél az összehasonlításnál nekem egyszerűen hiányzik a befektetői viselkedési hasonlóság. Akkoriban, a 90-es évek végén a részvény-eufória gondoskodott a meredeken növekvő Dow Jones árfolyamról (még extrémebb volt ez a német részvényindex esetén). De ma? Érez bármilyen eufóriát a részvénypiacon?

Ha így lenne, akkor én is megbarátkoznék a medve szcenárióval. Valószínűbbnek tartom azonban, mai szemmel nézve, hogy az emelkedő trend egy mérsékelt folytatása következik. Ha most azt gondolja, hogy „Remek, megyünk tovább felfelé. DAX-ot és DOW-t venni, ahogy a csövön kifér!”, akkor sajnos csalódást kell okoznom Önnek.

Mivel az emelkedés „mérsékelt folytatása“ azt is jelentheti, hogy a Dow Jones oldalazni fog – csak egy magasabb szinten.

Nézzük meg a Dow Jonest egy kicsit távolabbról, heti bontású grafikonon 1995-től kezdve.

Heti chart, Dow Jones Ipari Átlag

Mindkét párhuzamos vonallal jelölt részen egy-egy emelkedő trend csatorna ismerhető fel. Az alsó vonalak egész egyszerűen a növekvő mélypontok összekötéséből adódnak. A felső vonalak az akkori markánsabb köztes csúcsokon futnak keresztül.

Emelkedő trendek...

A bal oldali fekete csatorna jelöli az 1995 és 2000 közötti „mega-bika” piacot. A jobb oldali zöld emelkedő trend viszi a Dow Jonest 2009 áprilisától napjainkig. Ahogy Ön is látja, ennél a megközelítésnél figyelmen kívül hagytam a 2009 eleji leszúrást.

... különböző emelkedésekkel

Látható, hogy az emelkedési szög a két trend esetén különböző. Az 1995 és 2000 közötti mozgás 20%-os emelkedést (vagy átlagos éves hozamot) mutat. A 2009-től kezdődő bika piac a 13%-os emelkedésével laposabb, tehát egészségesebb. Legközelebb ebben az összefüggésben vessünk egy pillantást a DAX-ra. De előtte:

Egy gyors korrekció, tekintve a jelenlegi ingadozó tőzsdéket természetesen nem kizárt.

De a medve piaccal, ami egy hónapon belül formálisan 6500 pont alá kellene, hogy vigye az indexet, momentán nem tudok megbarátkozni. Nem látok erre utaló jeleket.

És mi van az aranyal?

Sokan, akik ismernek, arany-fannak tartanak.
https://168ora.publishing.hu/index.php?menu=cikkek&target=left#
Én személy szerint a fizikai aranyba való folyamatos befektetéseket kedvelem; tehát fix időközönként aranyérméket (vagy kis rudakat) venni és azokat banki, vagy akár saját trezorban tárolni ...készenlétben. Ennél fogva számomra hosszútávon majdnem mindegy, hogy jelenleg esik az arany ára. A következő tézist láttam:

Ha az arany ára esik...

Ha az arany ára tovább esik, akkor több aranyat kapok a pénzemért. Logikus. És ha az aranyár még tovább esik, akkor még több aranyat kapok a pénzemért. Szintén logikus. Egy részvény esetén ezt sosem állítanám. Mivel még egy erős részvénytársaság is láthat nehéz időket, vagy akár csődbe is mehet. Az arany nem mehet csődbe.

(Rövid megjegyzés a részvények, illetve részvényalapok témájához: Újra és újra arról prédikálok, hogy a számlán legyenek a világ nagy Blue Chipjeiből összeállított erős részvényalapok is és így kell tenni az arany esetén is. Egyszerűen bizonyos időközönként hozzá kell vásárolni. Természetesen előfordulhat, hogy egy részvény hosszútávon nem hoz nyereséget. De az, hogy minden alap átlagban hosszútávon veszteséges legyen, az nagyon valószínűtlen.)

Az arany és a részvények összefüggése

Ráadás: Különös tőzsdeidőket élünk- (de nem így van mindig? Az arany ára emelkedett az elmúlt években, mert senki sem bízott többé az egyes valutákban. Az arany jelentette a biztosítékot a zuhanó vásárlőerő ellen. Ugyanakkor a részvények is emelkedtek az elmúlt 4 évben... az infláció/pénzpumpák miatt. De nézzük ezt meg még egyszer:

Amíg a következő válság ismét össze nem kuszál mindent. Reméljük, hogy ez nem (vagy nem olyan gyorsan) jön el. Emellett először is az aktuális arany-felhalmozás-krízist kell feldolgoznunk és remélhetőleg megemésztenünk. Még hosszú út áll előttünk.