Magyarországon szombaton formálisan is elkezdődött az április 8-i parlamenti választások kampánya.  A választáson résztvevő pártok most már a médiákban - a televíziókban erős korlátozással - , plakátokon és utcai hirdető állványokon harcolhatnak a szavazók kegyeiért. Van azonban egy szereplő,  mégpedig az Orbán Viktor jobboldali populista miniszterelnök vezette Fidesz, amely számára  alig van jelentősége a választási harc törvényi szabályozásának.

Orbán a kormányt a “polgárok tájékoztatása” fedőnéven 2015 óta kampány üzemmódban járatja. Démonizálják a menekülteket, akiket “idegen megszállóknak” tüntetnek fel, csakúgy mint

A lap fotója a cikkhez. Kredit: AFP/Kisbenedek

 Soros György amerikai milliárdost, aki alapítványokkal támogatja a liberális demokráciát és a humanitárius kezdeményezéseket. Plakátokon, a rádiókban vagy a televíziókban leadott rövid reklámokkal és gyanús kérdőíves akciókkal (“nemzeti konzultációk) ébresztenek félelmet.  Ha az ellenzék jutna hatalomra, akkor - a “szponzoruk”, Soros parancsára -  menekültek millióit “szabadítanák az országra” - állítják.

Mindeddig semmi jel nem mutat arra, hogy április 8-ig bármilyen más témát is szóba hozna az Orbán vezette Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége). Vasárnap Orbán megtartotta a “A nemzet helyzetéről” szóló éves beszédét: “ ha ez továbbra is így megy, akkor Európa nagyvárosaiban a muszlimok lesznek majd többségben” - hangzott a komor jóslata. “A nemzetek megszűnnek létezni, a Nyugat elesik. Eközben Európa észre sem veszi, hogy megszállják”. Nem így Magyarország, amely sikeresen védekezik a “Soros-terv” ellen. A nem kívánatos NGO-kat, amelyekkel szemben “Stop-Soros törvénycsomag” elnevezéssel új megszorító intézkedéseket készítenek elő, pedig “ki fogjuk hajítani az országból” - mondta Orbán.

Kilátásban az alkotmányozó többség

A legfrissebb közvélemény kutatási adatok  szerint a szavazatok 53 százalékát kapná a Fidesz. A szélsőjobboldali Jobbik (Die Besseren) a szavazatok 18 százalékához, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tizenegy százalékhoz, a balliberális Demokratikus Koalíció (DK) kilenc százalékhoz és a “Lehet Más a Politika/LMP” zöld párt pedig hat százalékhoz jutna. A többi kispártnak esélye sincs a parlamentbe jutásra. Az erős többségi oldalnak kedvező választási rend alapján az Orbán-pártnak jó kilátásai vannak arra, hogy ismét alkotmányozáshoz elegendő kétharmados többséget szerezzen, amilyennel már 2010 és 2015 között is rendelkezett.

Ehhez mindenekelőtt az is hozzájárul, hogy az ellenzék megosztott. Bár a Jobbik elnöke, Vona Gábor mérsékelte retorikáját,  a Jobbik választói magja azonban népnemzeti maradt. Mostanáig csupán az MSZP és a DK egyezett meg abban, hogy nem versenyez egymással az egyéni mandátumokért folytatott harcban. Amennyiben az LMP , az Együtt elnevezésű kispárt és a Momentum is meg tudna egyezni egy ehhez hasonló koordinált fellépésben az egyéni választókörzetekben, akkor, ahogyan  azt a Republikon Intézet kiszámította, akár még 16 mandátumot is el lehetne hódítani a Fidesztől. Akkor pedig oda lenne a kétharmados többség.

EBESZ megfigyelők: “igazságtalan előnyök” a Fidesznél

A kormány minden eszközzel küzd egy ilyen szcenárió ellen. Amint kiderült, a kampány megkezdésére már csaknem valamennyi plakát helyet “lefoglaltak” - a Fidesz részére. Az országos hatókörű médiákat messzemenően ellenőrzi a kormány vagy a kormánytól függő oligarchák. A választási bizottság döntéshozó szervezeteit kizárólag a Fidesznek elkötelezett tagokkal töltötték fel. Az Állami Számvevőszék, amelynek élén egy Fidesznek elkötelezett személy áll, hatalmas pénzbüntetéseket szabott ki az ellenzéki pártokra. Az EBESZ választási megfigyelői delegációja már a 2014-es választás után a kormánypártoknak kedvező “igazságtalan előnyöket” állapított meg. Azóta csak tovább romlottak a szabad választások feltételei.  (Gregor Mayer budapesti cikke: 2018.02.19.)

Fordította: dr. Gonda László