Mire tudunk következtetni a történelmi eseményekből és a gazdasági összefüggésekből? Egyre világosabb, hogy a szélsőjobboldali pártok folytatódó felemelkedése Európában „előre nem látható következményekhez” vezet majd. A választ a feltett kérdésre, az állítás indoklását a szervuszaszausztria.hu olvasói rovatunk állandó szerzőjétől, János Zsolt pénzügyi tervezőtől kapják.
A konzervatív pártok választási sikerei több európai országban igazolják a jelenlegi európai irányzatot. Illiberális államkapitalista rendszerek jönnek létre. Gazdasági rendszerek kapják nevüket erős vezérekről. A „vezér” szó önmagában is utalás az elmúlt évtizedek fejleményeire. Putinomics, Orbanomics, Erdoganomics, Berlusconomics – így emlegetik Nyugaton a Putyin, Orbán, Erdogan, Berlusconi által fémjelzett gazdasági rendszereket. És mostantól itt lesz még Lengyelországban a Kaczynsinomics is!
Az összefüggések a háttérben mindenütt ugyanazok: amikor a a gazdasági bajok a lakosság egyre szélesebb rétegeit érintik, nacionalista politikusok kerülnek hatalomra. A hatalom választott urai mind tekintélyelvűbbek, és mindent elkövetnek, hogy az egyre erősebb médiával korlátozzák a gazdasági szabadságot. Az új „erősek” minden intézmény ellen hadakoznak: az EU ellen, a szabad piac ellen, a globalizáció ellen, a bevándorlás ellen, a külföldi vállalatok ellen. Következő lépésként kedvezményeket biztosítanak a hazai munkaerőnek. Belföldi cégek jutnak előnyökhöz, különösen a kormányhoz közelállók és azok, amelyek támogatják a hatalmat. Elsősorban a szélsőjobboldali csoportok éreznek vonzalmat a keménykedés ideológiája iránt és még inkább erősítik a hatalomnak azt a törekvését, hogy autoritér szellemben járjon el.
Ez nagyon idegenül és ezért igen távolinak hangzik. Még sok országban a liberális és konszenzust kereső erők vannak hatalmon, azok, akik úgy, mint régen a liberális demokráciát, a felvilágosult gazdaságpolitikát és a szilárd szociális rendszert vallják magukénak. Az aktuális keretfeltételek azonban nagyobb figyelmet kívánnak tőlünk, mint valaha, mert a populizmus megmérgezi értékeinket és gazdasági rendszerünket. Csaknem mindenhol emelkedik az „egyszerű bűnösök” és az „egyszerű megoldások” szállítóinak népszerűségi mutatója. A neveket valamennyi országban ismerjük, nem kell külön felsorolni. Sokan egyre nyíltabban tekintik bálványuknak az oroszországi illiberális államkapitalizmust, élén vezéregyéniségként Vlagyimir Putyinnal. Az EU elutasítása, és az erősödő bevándorló ellenesség szintén egyre nyíltabb.
Az oktatás modern értékei és definíciói vitát hívnak életre, megoldási véleményt, ellentmondást, irányuk a konzervatív beállítottságú pártok. Ám ezek gazdaságpolitikája piacellenes, jellemzője a félelem a változásoktól és gyors fejlődéstől. A választók is szeretnék megőrizni a múltat. Miközben már csak a történelemből is felismerhető, hogy a fejlődés, az előrelépés és a hagyományos értékek változtatása növekedést hoz. A szónoklatokban, amelyek szerint a liberális kapitalizmus és globalizmus aláássa a nemzeti identitást és szuverenitást, sok a közös az olyan baloldali populista pártokkal, mint a görögországi Sziriza. Hasonló mozgalmakat ismerhetünk fel más gazdaságilag meggyengült európai országokban is.
Ahogyan a harmincas években, az ultra balos pártok ma is hajlamosak támogatni az autoritér jobboldali pártokat. Az ideológiák ma is közös ellenségképeket találnak, sőt, szinte egyesülni is képesek ebben!
A hiperinfláció évei, a depresszió, a gazdasági nehézségek után a harmincas években Hitler Németországban hatalomra jutott, ahogyan Mussolini, Franco és más tekintélyelvű vezér is. A mai illiberális pártok még nem olyan agresszíven kommunikálnak, mint elődeik csaknem 100 évvel ezelőtt. A gazdasági célok és irányultságok nagyon hasonlóak. A kamatok voltak már olyan alacsonyak, mint manapság. Sőt, volt egy hosszabb időszak alacsony kamattal. Az államadósság akkortájt a maihoz hasonlóan magas volt.
Ezek a fejlemények nem érhetnek meglepetésként, ha figyelembe vesszük a gazdasági kihívásokat, a magas munkanélküliséget, a gazdagok és szegények között egyre szélesedő szakadékot, és a félelmet attól, hogy bevándorlók, más vallást gyakorlók és eltérő kisebbségek elvehetik a belföldiektől a munkahelyet és a jövedelmet.
Növekedés és ismét emelkedő bérek nélkül a félelemre alapozó populista pártok sok európai országban mindig hatalomra kerülhetnek. Ez az euró övezetben még nagyobb problémákat okozhat. Az egyes EU tagországok kilépése miatti dominóhatás az egész EU eszmét lerombolhatja. Csak azt nem szabad elfelednünk, hogy a jelenlegi gazdasági hatalmi viszonyok nem olyanok, mint a száz évvel ezelőttiek. Európának jelenleg saját kezében van a választás, elsüllyeszti önmagát, avagy továbbra is sikeresen jelen van a globális szerkezetben.
Ennek biztosítására szükség van gazdaságpolitikai stratégiákra makroökonómiai és strukturális szinten, amelyek éppúgy beindítják az össz keresletet, mint a munkahelyteremtést és a növekedést. Szükség van a gazdasági esélyre a fiatalok számára, a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat be kell illesztenünk, ahelyett, hogy visszaküldenénk őket. Csak bátor politikai stratégiákkal sikerülhet megakadályozni Európa kisiklását a stagnálás és a nacionalista populizmus felé. Tétovázó és kiváró magatartás, taktikázás – ahogy azt manapság tapasztaljuk – nem hoz megoldást, inkább növeli a kockázatot. Határozott cselekvésre van most szükség, hogy békés, integrált, globalizált, közös állammá összeolvadó Európánk megmaradjon. Mi, európaiként pedig eggyé váljunk.
Befektetőként a globális piacok ugyan még mindig erősebbek és biztonságosabbak számunkra, mint az egyes régiók, de a vagyon egy része mégis csak európai kötődésű marad, hiszen itt élünk. Ezekből az összefüggésekből láthatjuk, hogy a hozam óhaja mellett a befektetés biztonsága egészen más szempont szerint fontos.
A kérdésekre szívesen válaszol: János Zsolt MAS zsj@aleconsulting.at.
A PFS- Partners a továbbiakban is rendez gazdasági fórumokat, amelyek résztvevői személyesen is meghallgathatják János Zsolt előadásait és feltehetik kérdéseiket.
A következő fórumot Budapesten tartják, november 25-én. Jelentkezni lehet
.
.png)
